A kormány folytatja Budapest építését

A kormány Budapest-politikájának fókuszában a közlekedés, a minőségi zöldfelületek növelése és az otthonteremtés áll Fürjes Balázs szerint. A Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt az új városvezetés első száz napjáról, baljós árnyakról, a szükséges türelemről, a városvezetők számának és fizetésének meredek emelkedéséről, a fővárosi közlekedés fejlesztéséről és a városházi demokráciadeficitről is.

2020.01.27. Budapest Dr. Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Mivel kezdett Tarlós?

– Ha valaki mindenáron meg akarja ítélni Karácsony Gergely száznapos teljesítményét, van egy kitűnő mérce: Tarlós István első száz napja 2010-ben. Hogyan nézett ki a Tarlós 100 nap? Politikusstop: kevesebb politikus kevesebb fizetéssel. Cégvezetők számának és fizetésének csökkentése. BKV ­működési hitelének felszámolása. Közlekedésjavító intézkedések: BKK létrehozatala Vitézy Dávid vezetésével, a jegy- és bérlet­árak befagyasztása, a szokásos áremelés megakadályozása. Egész ciklusra szóló gazdasági program elfogadása. Heim Pál gyermekkórház adósságkonszolidációja. Dohányzás és alkoholfogyasztás betiltása aluljárókban, játszótereken. 4-es metró Demszky-féle korrupciós szerződéseinek újratárgyalása, sokmilliárd forint megtakarításával. Villamosprojektek és a Futár projekt indítása. Sokat vesztettünk Tarlós István távozásával.

– Ön mégis többször békülékeny hangot ütött meg a sajtóban Karácsony Gergellyel kapcsolatban, és az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

– És fogom is, Budapest szerelmeseként, utolsó leheletemig! Javíthatatlanul hiszek a párbeszéd, az együttműködés, az értelmes viták erejében. A kampánynak vége, a budapestiek joggal várják el tőlünk, hogy működjünk együtt a város érdekében. Budapest nem csatatér – munkára, nem pedig háborúskodásra kaptunk felhatalmazást. Az eltérő megközelítés még a budapestiek előnyére is válhat: több szem többet lát alapon segíthet megtalálni a legjobb megoldásokat.

– A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjából létrehozzák a Budapest Fejlesztési Központot (BFK). Az ellenzék vádjával szemben még hangsúlyosabb lesz a főváros fejlesztése?

– Az elmúlt 150 évben a mindenkori kormányok oroszlánrészt vállaltak a város építésében: a főváros hídjai, közlekedési hálózata, legismertebb középületei, intézményei mind-mind kormányzati munkával jöttek létre. A BFK a kormányzati Budapest-munka centruma. Az elmúlt tíz év eredményeiből is látható, szívügyünk Budapest, folytatjuk a munkát.

– A főpolgármester szerint a BFK-val a kormány elvonja a főváros hatásköreit.

– Ez egy a választások óta közzétett főpolgármesteri Facebook-bejegyzésekből. Van belőlük néhány, tegnapig pontosan 253. Mondják: amiből sok van, az keveset ér. Személyes egyeztetéseinken fel sem merült ez a kifogás. A Fővárosi Önkormányzat hatáskörei változatlanok, a kormányzat budapesti feladatait összpontosítjuk, szervezzük ebben a szakmai műhelyben. Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója kitűnő város- és közlekedésfejlesztési szakember, ráadásul a tudását minden politikai oldal elismeri. Maga Karácsony Gergely kérte fel Vitézy Dávidot a BKK vezetésére, és amikor azt nem vállalta, akkor gondoltam úgy, hogy vétek lenne kihagyni őt a munkából.

– A BFK új vezetőjével a közösségi közlekedés irányába mozdul el a városfejlesztés?

– A kormány Budapest-politikájának fókuszában három terület lesz: a közlekedés, a minőségi zöldfelületek növelése és az otthonteremtés. Ezért gondoljuk, hogy a következő évek egyik kiemelt projektje a HÉV-vonalak teljes felújítása kell legyen. A HÉV-eket a külső kerületekből és az agglomerációból érkező mintegy 150 ezer utas használja naponta, ez több mint egymillió utas hetente. A sínek, az állomások, az utastájékoztató rendszer a XX. század hetvenes évei­nek színvonalát képviseli, a járműállomány átlagéletkora pedig elérte az ötven évet. Ezért döntött úgy a kormány, hogy az összes HÉV-vonal rekonstrukcióját elindítja. Prioritás, hogy a szentendrei és a gödöllői HÉV-ek mellett a csepeli és a ráckevei vonalak is elérjék a metrót. Az a cél, hogy a déli HÉV-vonalak mélyvezetésben a Kálvin térig járjanak, átszállást biztosítva napi 60-80 ezer, heti majdnem félmillió utasnak a 3-as és a 4-es metrókra.

Az államtitkár szerint a sok építő gondolat, program a főváros javára válik
Fotó: Kurucz Árpád

– Mikor utazhatunk a megújult HÉV-vonalakon?

– Februárban megjelenik az összes HÉV-vonal felújítására vonatkozó tervezési munka közbeszerzési kiírása. Nyílt, európai uniós közbeszerzés jön, ami a legnagyobb versenyt garantálja és a leginkább transzparens eljárás. Elindul a többéves tervezői munka. Ezzel párhuzamosan, fél-egy éven belül a MÁV-val közösen ki tudjuk írni a járműparkra vonatkozó közbeszerzést, amelyhez ­uniós pénzeket kívánunk lehívni. Ez azt jelenti, hogy 10-15 éven belül közlekedhetünk új, korszerű járműveken a felújított, Kálvin térig meghosszabbított vonalakon.

– Ez lenne az 5-ös metró?

– Igen, a HÉV-felújítás részeként elindul az 5-ös metrónak is nevezett összeköttetés tervezése is. Ennek célja, hogy az északi, szentendrei vonalat összekapcsoljuk – a Duna alatt, a pesti belváros érintésével – a Kálvin térig futó déli HÉV-ekkel. Egyetértünk Karácsony Gergellyel abban, hogy a cél a belváros autósforgalmának csillapítása. Mi ezt nem tiltással, büntetéssel, hanem a közösségi közlekedés minőségi javításával képzeljük el Budapesten belül és agglomerációs viszonylatban is. Rengeteg tervünk van, reméljük, a város partner lesz ezekben. A forgalomcsillapításhoz szükséges a külső, déli és északi új hidak, a Galvani és az aquincumi építésének előkészítése is. Ezek mind tehermentesítenék a belvárost. Ezek a beruházások klímavédelmi, zöldszempontokból és a város élhetőségét tekintve forradalmi változást hozhatnak.

– A tervezés alatt álló Galvani híddal szemben a fővárosi vezetés az Albertfalvai híd megépítését erőltetné. Milyen érvek szólnak a Galvani híd mellett?

– Budapesten 15-20 évente épül új átkelő 1849, a Lánchíd befejezése óta, felváltva, egyszer északon, egyszer délen. Ez a természetes ritmusa a hidak és kiszolgáló úthálózat létesítésének. Legutóbb a Megyeri híd épült meg 2008-ban, a soron következő pedig egy déli átkelő, amely 2028-ig átadható. A Rákóczi hídtól délre tervezett Galvani híd a hatástanulmányok szerint napi 35-55 ezer közötti gépjárművel csökkentené a bálvárosi hidak terhelését, valamint napi 5-6 ezer autóval a belső Üllői út forgalmát. Reméljük, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának következő, február 27-i ülésén a főváros egy kis habozás után igent mond erre a fejlesztésre. Hídstopról nem olvastunk a főpolgármester programjában.

– Az már kiderült, hogy Karácsony Gergely szerint nincs pénz a fővárosi kezelésben lévő Lánchíd felújítására. Kisegíti a kormány Budapestet?

– A híd a főváros tulajdona, a felújítás a Fővárosi Önkormányzat feladata. A felújításhoz a kormány korábban hatmilliárd forintot ígért Tarlós Istvánnak, ez a pénz Karácsony Gergelynek is rendelkezésre áll. Azt javasoljuk az új főpolgármesternek, hogy lásson munkához, cselekedjen, éljen a közbeszerzési törvény adta lehetőségekkel. Rendelje el az árfelülvizsgálatot, kezdjenek tárgyalásokat az ajánlattevőkkel, tartsanak szigorú, nyilvános árlicitet, gondolják át, optimalizálják a műszaki tartalmat. Ha kell, írjanak ki új közbeszerzést az árak letörése érdekében.

– Mit szól ahhoz, hogy a főpolgármester önöket vádolja beruházások túlárazásával?

– Karácsony Gergely és támogatói, a DK, az MSZP, a Momentum rendre azzal vádolják a kormányt, hogy túl drágák a beruházások. Most itt a remek lehetőség arra, hogy bebizonyítsák, képesek letörni az árakat. Megígérjük, hogy a kormányzati támogatás akkor sem csökken, ha ugyanazt a munkát olcsóbban tudják elvégeztetni.

– A főváros a biodóm kapcsán is milliárdokért kopogtat. Ebben tud segíteni a kormány?

– Ugyanaz a helyzet, mint a Lánchídnál: semmilyen írásos elemzést, hatástanulmányt nem kaptunk a fővárostól. A kormány eddig 47 milliárd forintot adott a főváros tulajdonában álló állat- és növénykert beruházására, minden elvárhatót megtett. Amennyiben pluszforrás kell, azt most már a főváros tegye hozzá. Segítőkészek voltunk eddig is, a jövőben pedig a kormány fel tudja ajánlani, hogy a tervezett Hermina garázs pénzügyi forrásait, öt-hatmilliárd forintot a biodómra lehessen felhasználni, ha közösen arra jutnánk, hogy az autómentes ligetben nincs szükség erre a mélygarázsra.

– A fejlesztéseken túl a demokrácia felfogása kapcsán sem értenek mindenben egyet.

– Vannak és lesznek vitáink, ez természetes. Karácsony Gergelyt demokratikus politikusnak tartom, és őszintén hiszem, hogy tenni akar a városért. Éppen ezért nagyon meglepődtem, amikor kijelentette, hogy Budapesten csak az ő programja valósítható meg, csak neki lehet igaza. Meglepett akkor is, amikor azt mondta, hogy megtiltja, hogy a kormányzati Budapest-tájékoztatókat Budapest­infónak nevezzük. És végképp meglepett, amikor olyan házszabályt fogadtatott el a Fővárosi Közgyűlésben, ami durván korlátozza a megválasztott képviselők demokratikus jogait, és egyszemélyi túlhatalmat ad a főpolgármesternek.

– És hogyan értékeli ezt, ha felocsúdik a meglepetésből?

– Budapest sokszínű város, a sok építő gondolat, program a javára válik – egyikünk sem mondhatja, hogy csak ő az úr, csak neki lehet igaza. A Budapest szó használatához a mindennapi beszédben eddig nem kellett senkitől sem engedélyt kérni, remélem, ez nem változik – ez a szólásszabadságot venné el mindannyiunktól. A közgyűlési házszabály pedig csak valami félre­értés lehet – inkább tűnik a demokrácia korlátozásának, mint megerősítésének. Mondtam is Gulyás Gergelynek, terjesszen be egy ugyanilyen javaslatot a parlamentben, lássuk, mit szól hozzá a parlamenti ellenzék, ha őket fosztják meg így a jogaik­tól… Ez a fellépés Gyurcsány idejéből ismerős, nagyon nem jó irány. Feltűntek baljós árnyak is, de mi munkára szegődtünk, folytatjuk Budapest építését. Sikeres Budapest nélkül nincs sikeres Magyarország, ezt sosem felejthetjük el!