A politikus meg az önkontroll

Ha már a jobboldali politikusok is elfeledkeznek magukról, és szavaikból hiányzik mind az egymás iránti, mind a választóik iránti tisztelet, ott baj van.

Mi csak azt kérnénk kellő tisztelettel, hogy a hatalom emberei rendezzék vitáikat észérvekkel és előzetesen, és ne mérgezzék a nyilvánosság terét kontrollálatlan indulataikkal. Az arrogancia nem polgári erény. Ha a vezetés elengedi a gyeplőt, ha a politikai rivális legyőzése után előtörnek az akarnokok, és folytatják a bozótharcot most már hajdani küzdőtársaik ellen, mert a hatalmi hierarchiában szeretnének egy lépcsővel följebb kerülni, akkor morálisan mi fogja megkülönböztetni a konzervatív oldalt a munkásmozgalmi hagyományokkal terhelt baloldaltól?
Az nem úgy van, hogy na, gyerekek, zsebünkben a kétharmad, minket már a nyilvánosság sem érdekel. Hiszen a médiaszereplésben adott jó teljesítmény sosem az újságíróknak, hanem mindig a választópolgároknak szól.
Tiszteletet a magyaroknak? Igen. Belülről is. Fölülről is.