Szakmai rendezvénysorozatot indított a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK), amelynek részeként a következő hetekben a tanítók és tanárok személyesen találkozhatnak a Nemzeti alaptanterv (NAT) készítőivel, és feltehetik nekik a kérdéseiket.
A konferenciát minden megyében megrendezik, a tervek szerint a minisztérium képviselői, illetve lehetőség szerint Hajnal Gabriella miniszteri biztos részvételével – tájékoztatta lapunkat Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő, az NPK elnökségi tagja. Hozzátette: a tájékoztató rendezvények lezárultával kérdőíves felmérést is végeznek, összegyűjtve a gyakorló pedagógusok legfontosabb javaslatait és kérdéseit a NAT-tal kapcsolatban, majd ezt a kar eljuttatja a szaktárcához.
– Szerintem a NAT-tal kapcsolatban minden pedagógusnak fel kell tennie magának a kérdést, hogy van-e olyan, amit eddig tanított, de az új szabályozás nem ad rá lehetőséget, s hogyha van ilyen, akkor ez baj-e.
A tiszacsegei általános iskolában olyan Tudás kertje van, ami a NAT törekvéseivel harmonizál
Fotó: Havran Zoltán
Illetve meg kell vizsgálni, hoz-e a NAT olyan újdonságot, amit eddig nem tanítottunk, de mostantól nem kerülhetjük meg. Én például magyartanárként azt fedeztem fel, hogy nem szerepel a kötelező olvasmányok között A kőszívű ember fiai, helyette Jókaitól A nagyenyedi két fűzfát kell elolvasni. Személy szerint ennek a váltásnak örülök, mert bármilyen nagyszerű alkotás is az előbbi, egy hetedikesnek nehéz elolvasni. Ezzel együtt be kell látni, hogy a kötelező olvasmányok körüli élénk viták gyakorlatilag megkerülhetetlenek.
Hiszen mi is az irodalomtanítás feladata? Hogy megszerettessük a gyerekekkel az olvasást? Hogy a nemzeti kultúra kincseit, az irodalomtörténet fejlődésének legfőbb alkotásait megismertessük velük? Vagy hogy a szövegértési képességeket fejlesszük? Mindhárom cél elérését más-más típusú szövegek szolgálják, ha egyensúlyt szeretnénk teremteni, akkor bizony nagyon nehéz dolga van a tananyag összeállítóinak.
Fontos azonban, hogy minden pedagógus tudja: a tanterv csak iránymutatás, és nem diktátum – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint a tanárok sokszor hajlamosak belecsúszni abba a hibába, hogy szó szerint azt akarják megtanítani, ami a tantervben szerepel, miközben nem ez a feladatuk.
– Nem kell, hogy mindennel egyetértsünk, ami a NAT-ban benne van, hiszen nem a tanterv mondja meg, hogy melyik nap miről beszéljünk az órán. Rengeteg olyan kijelentés van benne egyébként, ami a szakmai szabadságra utal, de ezzel tudni is kell élni.
Észrevenni például, hogy az alapvetésben közvetítendő, nem pedig megtanítandó tartalmakról van szó, vagy hogy a különböző pedagógiai módszerek és tanulásszervezési eljárások mind ajánlva, nem kötelezőként vannak megemlítve benne. A dolgok lényege rajtunk, pedagógusokon múlik – magyarázta Szakál Ferenc Pál, aki szerint újdonság, hogy a nyelvtan tananyaga a korábbinál gyakorlatiasabb irányt vett.
Mindez a kerettantervből egyértelműen látszik, a felső tagozaton például a száraz grammatika, a szabályok magolása helyett a szövegértésre került a hangsúly, a fejlesztési feladatoknál pedig előkerül a vita- és érvelési kultúra elsajátítása, a problémamegoldó gondolkodás és az önálló véleményalkotás fejlesztése. Érdekesség, hogy mind az irodalom, mind a nyelvtan terén szorgalmazza a tanterv az osztálytermen kívüli tanulást is.
A korábbinál szervesebben kötődik a hétköznapi élethez a megújult matematika és a természettudományos tananyag is. Matematikából rengeteg játékot javasol a kerettanterv az 5-8. évfolyamon: a diákok játékpénzzel és adósságcédulákkal tanulhatnak a vagyoni helyzetről, termékcímkék, reklámok, mozijegyek adatait is kell értelmezniük.
Ajánlja az anyag továbbá azt is, hogy a gyerekek menjenek ki kültéri tájékozódós játékot játszani, vagy éppen mérjék le a közeli park, játszótér és az iskolaépület adatait. Ugyanez a szemlélet látható a kémia tananyagban is, amely javasolja a tanulóknak, hogy készítsenek órán szörpöket, gyümölcszselét vagy majonézt, illetve állítsanak elő lepárlással rózsavizet, sőt lehetőség szerint személyesen is látogassanak el egy biogazdaságba.
Az összevont természettudomány tantárgynál külön is kiemelik, hogy az életszerű helyzetek megismerésének alapvető szerepe van, és hogy az élményalapú, gyakorlatorientált tananyag-feldolgozás jóval több sikerrel kecsegtet, mint az eddig megszokott, hagyományos tanulásszervezés. Itt is hangsúlyozzák a terepi tevékenységek, a természetben és a városi környezetben (például múzeumban, állatkertben) történő vizsgálódás fontosságát.
