A tisztességes baloldal egyben nemzeti is

Egyebek mellett a PC-t, a genderelméletet, valamint a nyílt társadalmak eszméjét is azokhoz a destabilizálási kísérletekhez sorolta Thürmer Gyula, amellyel a liberális elit a nemzetállamokat gyengítené le, hogy a saját érdekeit érvényesíthesse. A Munkáspárt elnöke a lapunknak adott interjúban hangsúlyozta: a tisztességes baloldal egyben nemzeti is, és szerinte sem az MSZP, sem a DK nem tartozik ebbe a körbe.

A Munkáspárt elnöke szerint a nyílt társadalmak hívei destabilizációs kísérletet hajtanak végre az Európai Unióban Fotó: Teknős Miklós

– Destabilizációs kísérletnek tartja a liberális elit migrációpárti ágendáját is?

– Több szempontból is. A bevándorlók jelentette olcsó munkaerő leveri a munkabéreket, ezáltal lerontja az emberek önszervező képességét. Emellett, mivel jellemzően nem az Európai Unió országai közti lakosságcserét szorgalmaznak a nyílt társadalmak hívei, hanem egész más kultúrkörből érkező migránsokat látnának itt szívesen, az ilyen bevándorlók tömegei az identitásunkat lúgoznák ki, ami szintén a társadalom ellenálló képességét csökkentené le.

– Furcsa, hogy ezt mondja, hiszen a baloldalt hagyományosan internacionalizmussal kötik össze.

– Természetesen fontos a nemzetközi perspektíva is. Tudomásul vesszük, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk. Ugyanakkor már erősen nem értek egyet a liberálisok által szorgalmazott Európai Egyesült Államok ötletével, hiszen már túlzottan összeolvadnának a tagállamok, veszítenének az önazonosságukból, az érdekérvényesítő képességükből. Ez pedig megint csak a nagyvállalatoknak, a bankoknak, és egyéb üzleti köröknek jönne jól.

– A magyar baloldal mégsem nemzeti alapon gondolkodik az elmúlt évtizedek tapasztalata szerint.

– A baloldal, ha tisztességes, egyben nemzeti is. Mi is ezt a világot akarjuk jobbá tenni a magyar emberek számára. Számítógépes hasonlattal élve, csak a szoftvert szeretnénk megváltoztatni, a hardverrel semmi bajunk. Egyébként a Munkáspárton kívül kiket ért magyar baloldal alatt?

– Például az MSZP-t, és a DK-t. Utóbbi elnöke, Gyurcsány Ferenc már a szocialisták miniszterelnökeként is a határon túli magyarok ellen kampányolt, és máig ellenzi a trianoni határokon kívül rekedt honfitársainknak adott támogatásokat.

– Az ön által említett mindkét párt álbaloldali. A Gyurcsány és a Horn Gyula által vezetett MSZP-s kormányok egyaránt multiközpontú, színtiszta liberális gazdaságpolitikát képviseltek. Az pedig sokatmondó, szimbolikus dolog, hogy a 2018-as országgyűlési képviselőválasztás előtt a szocialisták rögtön félreállították a miniszterelnök-jelöltjüket, Botka Lászlót, amikor az a „fizessenek a gazdagok” politikáját hirdette meg.

A Munkáspárt elnöke szerint a nyílt társadalmak hívei destabilizációs kísérletet hajtanak végre az Európai Unióban
Fotó: Teknős Miklós

– Amennyiben valóban önök képviselik az igazi baloldaliságot – szemben a különböző liberális alakulatokkal – akkor miért maradt tartósan alacsony a támogatottságuk?

– Ennek számos oka van. Egyrészt az olyan ellenzéki, liberális lapok mint a Népszava, vagy az Index utálnak bennünket, mivel tudják, hogy szavazókat veszünk el a kedvenc pártjaiktól. A konzervatív sajtó pedig még nem ismerte fel kellőképpen ezt a folyamatot, vagyis hogy a Munkáspárt szavazókat szív el a liberális pártoktól.

– Akár egy választás kimenetelét is befolyásolhatná ez a jelenség?

– Szolnokon lehet, hogy nem Szalay Ferencnek hívnák most a polgármestert, ha nem indít a Munkáspárt is saját saját jelöltet. Ha pedig kaptunk volna két-három megjelenési lehetőséget a közszolgálati televízióban, és ennek a publicitásnak a segítségével Budapesten is tudtunk volna saját jelöltet állítani, akkor lehet, hogy Tarlós István maradt volna a főpolgármester, akit sokkal jobb városvezetőnek tartok Karácsony Gergelynél.

– Ezek szerint a kormánypártokban látja a Munkáspárt természetes szövetségesét?

– Nem erről van szó. Ha egy adott párt számunkra is elfogadható politikát és értékeket képvisel, akkor tudjuk támogatni.

– Mely ügyek mentén gondolkodnak azonosan a Fidesz–KDNP-vel, és melyekben nem értenek egyet?

– Például az említett migrációs válság kapcsán helyeseltük a kormány döntéseit, mi is ellenezzük az illegális bevándorlást, s ezt nyomatékosítottuk a témában kiírt népszavazáson is. A koronavírus-járványt is megfelelően kezelte a kabinet. A gazdaságpolitika terén nem ilyen egyértelmű a dolog, mert bár például a bankokat megadóztatták, a mi értékrendünkhöz képest még mindig sokat kedveznek a multiknak. A béremelések terén szintén többet várnánk. Bár jelentős emelések történtek az utóbbi években, ezt nem tartjuk elegendőnek a versenyszférán kívüli ágazatokban. Mi elsősorban a pedagógusoknak, a szociális és egészségügyi dolgozóknak adnánk többet. Emellett kétszázezer forintos minimálbért szeretnénk.

– Hogyan vélekedik az egészségpolitikáról?

– Ezen a területen is történtek nagy beruházások, sok pénzt ad a kormány ennek az ágazatnak, de ebből túl sokat fordítanak a magánegészségügyre. Utóbbi szolgáltatásokért viszont sokat kell fizetni, erre pedig nincs mindenkinek pénze. Azt szeretnénk elérni, hogy a GDP tíz százalékát fordítsa az ország az egészségügyre.

– A szervezetépítéssel hogy állnak, hogyan készülnek a 2022-es választásra?

– Jelenleg azon dolgozunk, hogy legyen országos listánk, és mindenütt lehessen szavazni a Munkáspártra. 2022-ben talán jobb esélyekkel indulhatunk mint eddig, a szétesőben lévő MSZP szegényebb szavazói ugyanis esetleg vonzónak találják a programunkat, és minket tüntetnek ki a bizalmukkal az urnáknál. Emellett több időközi önkormányzati választás is lesz a közeljövőben, ezeken is szeretnénk jól szerepelni, most üléseznek a megyei vezetőink. Több önkormányzatban ülnek képviselőink, és tovább szeretnénk növelni a számukat.

– Apropó, MSZP. Úgy tudom, a Munkáspárt több pert is folytat a szocialisták ellen, mert önök szerint jogtalanul tettek szert az MSZMP vagyonára. Hogy állnak ezek az eljárások?

– Valóban folyamatban vannak pereink, de eddig nem tudok kedvező ítéletről beszámolni. Egyébként a pártvagyon egészét gyakorlatilag lehetetlen visszaperelni, hiszen számos ingatlan esetében már több tulajdonosváltás is történt. Ingatlanonként próbálkozunk a bíróságon, és reméljük, hogy lesz olyan, amelyet végül visszakapunk, de valójában az erkölcsi igazságtétel a legfontosabb. Találtunk ugyanis olyan bizonyítékokat, amelyek szerint a rendszerváltás idején az akkori törvényeket megsértve hozták létre az MSZP-t, amely így semmiképpen sem tekinthető az MSZMP jogutódjának.

Elvtársi kitartás

Thürmer Gyula 1953-ban született. Felsőfokú tanulmányait a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében végezte 1976-ig. Hazatérése után a Külügyminisztériumban kezdett el dolgozni. 1980-ban doktori fokozatot szerzett nemzetközi politikai szakon. Tagja lett a Correspondence International nemzetközi folyóirat igazgatótanácsának, majd 1980 és 1982 között a moszkvai magyar nagykövetségen teljesített külszolgálatot. 1982-től az MSZMP KB Külügyi Osztályánál dolgozott, majd 1988-ban a párt főtitkárságának külpolitikai tanácsadója lett. 1989-ben részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt (amely mára a Magyar Munkáspárt nevet vette fel) újjászervezésében. A párt alakuló kongresszusán, 1989. december 17-én megválasztották a Munkáspárt elnökévé, mely posztot azóta is megtartotta. A választásokon a párt listavezetője, egyéni választókörzetben Csepelen szokott indulni. A 2014-es budapesti főpolgármesteri választáson főpolgármester-jelöltként indult, de nyilvántartásba vételét elutasították. 2016-ban indult a február 28-i salgótarjáni időközi önkormányzati választáson, ahol mindössze 275 szavazatot kapott, és alulmaradt Simon Tiborral, a Fidesz és Hulitka Istvánnal, a Jobbik jelöltjével szemben is.