Azonban a megállapított bérleti díj meghaladja a törlesztőrészleteket, tehát a milliárdos vállalkozó úgy szerzi meg a palotát, hogy ezt nem a saját, hanem az exportbank pénzéből finanszírozza – derült ki a bank ügyvédjeinek érveléséből. Mindez azt jelenti, hogy az Eximbank jelenlegi vezetése azt sejti a háttérben, hogy a korábbi döntéshozók lepaktáltak Nobilisékkal, hogy az üzletembert hozzásegítsék egy csillagászati értékű műemléki irodaházhoz.
Ehhez képest a vállalkozó és ügyvédje a bíróság előtt tagadta, hogy feltűnő értékaránytalanság állt volna fenn a szerződés megkötésekor. Úgy érveltek, a felperes egy bank, amely a perben is hangoztatta, hogy jártas az ingatlanpiacon, s maga is finanszíroz nagy ingatlanberuházásokat, így ha értékaránytalanság állt volna fenn, azt fel kellett volna ismernie a vezetőségnek – hangoztatták Nobilisék. Az eljárás másodfokon folytatódik. Az ugyanakkor a per fontos kérdése lehet, hogy az államot megelőzve miért Nobilis Kristóf cége szerezhette meg az ingatlant, noha előbbinek elővásárlási joga lett volna rá.
