A Fertő tó fejlesztését a támadások ellenére a kormány nem fogja leállítani – értesült a Magyar Nemzet. Lapunk információi szerint a kabinet a Fertő tavat a Balatonhoz, a Velencei-tóhoz vagy a Tisza-tóhoz hasonló népszerű nyaralóhellyé szeretné fejleszteni, és a tó adta lehetőségeket mindenki számára biztosítani kívánja.
A Fertő tavi beruházás kezdettől fogva a támadások kereszttüzében áll: a baloldali sajtó a cölöpházak tulajdonosainak magánérdekét karolta fel, azt a látszatot keltve, hogy az 1970-es évektől létrejött könnyűszerkezetes építmények jelentenék a világörökségi címet. A baloldali sajtó mellett politikusok is felszólaltak a beruházás ellen, jobbikos, DK-s, párbeszédes politikusok lobbiznak nyíltan az idegen érdekek mellett, átvéve az osztrák sajtó egy részének álláspontját, hiszen ottani üzleti érdekeiket sérti az új versenytárs megjelenése. Saját érdekeiket védik az elbontott cölöpházak tulajdonosai is. A kezdetben horgászstégekként létesített, majd az 1970-es és 1980-as években vállalati üdülőkké átalakított cölöpházak a privatizáció során kevés kivétellel magánkezelésbe kerültek. A 2017-es tűzvészben azonban 21 faházból tíz megsemmisült, a megmaradt házak – három kivétellel – osztrák kézben lévő magánüdülők voltak, elfoglalva a hazai partszakasz egyetlen közvetlen vízparti üdülőtelepének több mint felét. A saját tulajdonú felépítményekhez mederhasználati bérleti szerződésben béreltek területet a tulajdonos magyar államtól. Vagyis a cölöpházak tulajdonosai tudták és a szerződésben aláírásukkal meg is erősítették, hogy ha a magyar oldalon is közösségi célú fejlesztések indulnak, akkor bérelt vízfelületük, ezzel privát használatuk megszűnhet, felépítményeiket el kell bontaniuk.
Európai színvonal lenne az 1950-es évek partfeltöltése helyén
A Fertő tó és környéke világörökségi kultúrtáj címe nem kizárólagosan az épített környezetre, hanem többek között a természeti környezetre, a különösen értékes néprajzi örökségre, a kiemelkedő gazdagságú növény- és állatvilággal rendelkező, ember uralta tájra vonatkozik.
Lapunkat úgy tájékoztatták: a világörökségi cím megóvásáról folyamatos volt az egyeztetés a fejlesztés előkészítése során.
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület pontos és részletes tájékoztatást kapott, majd a tervek pontos ismeretében kijelentette, hogy „a fejlesztési területen nem található megőrzendő épített világörökségi érték, a beruházásnál világörökségi szempontból meghatározó, védendő építészeti érték nem sérül”. A beruházás az összes hazai és nemzetközi jogszabály által előírt engedéllyel rendelkezik, a helyiek támogatását bírja.
A Fertő tó partján a helyi igények a térség, sőt az egész ország jogos igényeivel találkoztak, ezért született döntés a Modern városok programban a méltatlanul elhanyagolt tó turisztikai célú hasznosításáról és arról, hogy a magánhasználatú partszakaszokat visszaadják a magyar embereknek, hogy a part közösségi élettel teljen meg.
A térség ilyen irányú fejlesztése csak Magyarországon maradt el a szocializmus idejében, a Fertő tó osztrák oldala évtizedek óta népszerű üdülőövezet, amely a helyi, sőt a magyar fürdőzők kedvence is, hiszen eddig csak ott találhattak korszerű körülményeket.
A fejlesztésnél új strand, hatalmas zöldterületek, természetvédelmi oktató-bemutató központ, kikötő és szálláshely is létesül egy olyan, mára lepusztult partszakaszon, amit az 1950-es és 1960-as években mesterségesen, iszapfeltöltéssel azért hoztak létre, hogy ott legyen az egyetlen magyar oldali üdülőközpont és vízitelep. Hazugság tehát a beruházás ellenzőinek azon állítása, hogy az érintetlen természeti környezet megsemmisítése zajlik, hiszen csupán egy eddig is használt terület rekonstrukcióját indítják el.
