Bőny: nem találtak DNS-nyomokat a lövedékeken

Nem világos, mire alapozva mondta azt az ügyészség, hogy „nem baráti tűz okozta Pálvölgyi Péter halálát”.

A DNS-vizsgálatot éppen azért rendelték el, mert remélték, találnak majd emberi DNS-t a Győrkös házának falába becsapódott lövedékeken, így az alapján meg lehet mondani, kinek a fegyveréből adták le a halálos lövést, s azt is, melyik rendőr lövései terítették le Győrköst.

Mint azt ügyészségi forrásaink is megerősítették, a DNS-szakértői vizsgálat nem hozott áttörést, nem tudni, a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében nyomozó Központi Nyomozó Főügyészség mire alapozta tényként közölt múlt heti kijelentését, hogy „nem baráti tűz okozta Pálvölgyi Péter halálát”. Közvetlenül a bőnyi tragédia után a tűzpárbajban részt vevő rendőrök sem zárták ki, hogy Pálvölgyi baráti tűzben kapott halálos sebet.

Úgy tudjuk, létezik olyan tartalmú szakértői vélemény is, amely szerint a halálos sebet egy távolról leadott lövés okozta (ez is baráti tüzet sejtet). Állítólag az áldozaton látható sérülésekből jutott erre a következtetésre egy orvos szakértő. Az ügyészség szerint azonban ő ebben a kérdésben nem illetékes, ezért a szakvéleményét elvetették.

Február végén – azaz négy hónappal a bőnyi gyilkosság után – összevont orvos és fegyverszakértői vizsgálatot is elrendeltek. A kérdés még mindig ugyanaz, mint a nyomozás kezdetén volt: milyen kaliberű fegyverből és honnan adták le a Pálvölgyi őrnagy életét kioltó lövést? Ha a gyilkos lövedék 7,62-es kaliberű, akkor Győrkös okozta Pálvölgyi halálát, ha kilenc milliméteres, akkor pedig a rendőrök egyike.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a szélsőséges paramilitáris szervezetek elleni országos hajtóvadászat keretében tartott házkutatást az évtizedek óta hungaristaként ismert Győrkös István bőnyi otthonában. Az NNI nyomozói – mint az a házkutatást elrendelő határozatból is kiolvasható – tisztában voltak azzal, hogy Győrkösnél illegálisan tartott, sorozatlövésre alkalmas fegyverek vannak. Mégsem kérték a Terrorelhárítási Központ (TEK) segítségét, noha egy kormányrendelet előírja, hogy a fegyveres bűnözők elfogását a TEK végzi. Nekik van ehhez megfelelő felszerelésük, képzettségük – ha éppen nincsenek éles bevetésen, egész nap ezt gyakorolják.

Bőnybe azonban már csak akkor hívták a TEK-et, amikor Pálvölgyi feltehetőleg halott volt, a súlyosan sérült Győrkös bevonszolta magát az egyik szobába, és onnan fenyegetőzött, hogy lelő mindenkit, aki megközelíti. Végül a TEK-esek hozták ki a nyomozó holttestét a tűzvonalból, és ők tették ártalmatlanná Győrköst is.

Az ORFK szerint a házkutatás előkészítésekor senki nem hibázott. Nem tértek ki azonban arra, hogy miért nem bízták az akciót eleve a TEK-re, csak kijelentették, hogy a történtekért egyedül Győrköst terheli a felelősség.

Az ügyészség is elutasította az akciót engedélyező parancsnokok ellen tett feljelentéseket. Úgy vélték, a házkutatás önmagában hordoz bizonyos mértékű kockázatot, amivel minden rendőrnek számolnia kell. Bőnyben azonban olyan előre nem látható események történtek, amelyekért nem a rendőri vezetők, hanem Győrkös István a felelős.

Nem egészen egy hónappal a hősi halottá nyilvánított és posztumusz alezredessé előléptetett Pálvölgyi halála után, november 15-én az NNI újabb fegyverbegyűjtő akciót tartott. Nyolc településen csaptak le illegálisan tartott fegyverek után kutatva. Találtak is, nem is keveset. Valamennyi akciót a TEK hajtotta végre.

Az NNI emberei csak azután léptek színre, hogy a terrorelhárítás biztosította a területet, és megakadályozott mindennemű ellenállást. A rendőrök szerint úgy jártak el, ahogy Bőnyben is kellett volna.