Budapest és Varsó összezár az Európai Unió előtt

Budapestre látogat ma Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon az uniós keretköltségvetés és mentőalap ügyében. Ismert, hogy a közel 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagot a magyar és a lengyel kormány múlt héten nagyköveti szinten blokkolta, miután Brüsszelben – az Európai Parlament nyomására – annak kifizetéseihez jogállamisági feltételrendszert csatoltak. Varsóban és Budapesten azzal érvelnek, hogy az országvezetők júliusi találkozóján márpedig nem ebben egyeztek meg. A lengyel kormánynak a budapesti találkozót megelőző közleményében is szerepel:

Magyarország és Lengyelország kormányfői egyetértenek abban, hogy az uniós jogalkotásnak összhangban kell lennie az Európai Tanácsban meghozott, iránymutató döntésekkel.

A héten az EU jelenlegi, német elnöksége nevében Heiko Maas német külügyminiszter mondta ki, hogy már utolsó szakaszukban vannak a költségvetési tárgyalások, így gyakorlatilag napokon belül végső döntés jöhet a történelmi méretű csomaggal összefüggésben. Ezt a kijelentést némiképp árnyalja, hogy

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap az Európai Parlamentben kemény hangot ütött meg a magyar és lengyel kormányokkal szemben, s gyakorlatilag az Európai Unió Bíróságára küldte őket a jogi aggályaikkal. Erre Morawiecki miniszterelnök még tegnap hasonló szigorban válaszolt. Szerinte csak az Európai Unió által elfogadott jogi aktusokat lehet megtámadni az Európai Bíróságon.

– Mi pedig minden erővel elutasítjuk az uniós alapszerződéseket felülíró jogszabály elfogadását – érvelt a lengyel kormányfő.

Brüsszel, 2020. július 21
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sajtótájékoztatót tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után 2020. július 21-én
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Bíztak benne, hogy az egység megbomlik

Morawiecki gyors és egyértelmű válasza nem csak amiatt ébreszt kétséget, hogy valóban közeledik-e a megállapodás.

Uniós berkekben eddig az volt ugyanis a vélekedés, hogy Lengyelország vétója „gyengébb”, mint Budapesté. Ezt a diplomaták azzal indokolták, hogy a júliusi tárgyalásokat követően a lengyel miniszterelnök távozott Brüsszelből az egyik legvaskosabb borítékkal: mintegy 160 milliárd euróra tehető a következő keretköltségvetésből, illetve az uniós mentőalapból a következő években a lengyeleknek juttatandó fejlesztési pénzek összege.

Emlékezetes, hogy akkor Brüsszelben maga Orbán Viktor miniszterelnök is méltatta Morawiecki tárgyalási technikáját, s a lengyelek által kiharcolt összegeket.

A friss nyilatkozatok mégis azt mutatják, hogy – akárcsak Magyarország – a lengyelek sem engednek a politikai, ideológiai meggyőződésükből.

Szimbolikus jelentőségű tehát, hogy Morawiecki a világjárvány alatt, költségvetési ügyben látogat Budapestre. A lengyel kormányszóvivő a héten ezt megerősítve arról beszélt: a személyes találkozók nyilvánvalóan a szolidaritást és az együttműködést jelzik, s ez a budapesti találkozó esetében sincs másképp.

Vannak megoldások az asztalon

Arról, hogy miben sikerül a mai találkozón megállapodni, információ egyelőre nem látott napvilágot, ám árulkodó, hogy az EU, valamint Budapest és Varsó is jelezték a napokban, hogy vannak forgatókönyvek az asztalon.

Orbán Viktor miniszterelnök a minap a német Die Zeitnak a magyar állásponttal kapcsolatosan úgy fogalmazott: véleménye szerint is van megoldás, vissza kell térni az alapvető szándékhoz, miszerint az arra rászoruló országok gyorsan kapjanak pénzt. – Más országok közben új jogállamisági szabályokat akarnak. Rendben, beszéljünk róla. Az első dologban sürgősen lépnünk kell, a második dolog kevésbé sürgős – mondta a kormányfő.

Korábban olyan lehetséges megoldást is beharangoztak, miszerint Varsó és Budapest nélkül, megerősített együttműködés formájában hoznák létre a 750 milliárd eurós uniós mentőalapot, így kerülne minél gyorsabban pénz a szenvedő államokhoz. Francia kezdeményezésről van szó, amelyet Hollandia is támogatott. Időközben ennek a lehetőségét ugyanakkor több diplomata is elutasította, mondván: az az utolsó szögek egyikét jelentené az integráció koporsójába.