Érthető a pártok hozzáállása, hiszen könnyen előfordulhat, hogy ha nyíltan belemennének ilyen megállapodásba, akkor a választások helyett közvélemény-kutatásokkal dőlne el a voksolás eredménye. Arra a pártra ugyanis, amelyik nem lépteti vissza kevésbe esélyes jelöltjét, könnyen ráragadhat, hogy valójában nem is akar kormányváltást.
– A Közös Ország Mozgalom egy politikai dilemmát akar felmérésekkel eldönteni, pedig a közvélemény-kutatások alapjában véve nem ezt a célt szokták szolgálni – mutatott rá Böcskei Balázs politológus. Idén aligha kezdődhetne el az adatfelvétel az elemző szerint, és a kutatás még későbbi jelöltmegnevezéssel járna, mint 2014-ben. – A kutatással összefüggésben még számos vita is eldöntésre vár, például hogy személyesen vagy telefonon kérdezik a választókat – mondta Böcskei Balázs. Azt is megjegyezte, szerinte nem valószínű, hogy összejön a 106 körzet méréséhez szükséges támogatás.
Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője is arról beszélt a Lánchíd Rádiónak, hogy ugyan az elképzelést jó öltetnek tartja, viszont a megvalósítással már lehetnek gondok.
– A legfőbb problémákat a magas költségek és a kapacitási nehézségek okozhatják – mondta.
