Az adatok alapján azonban a rövid ideig tartó visszaesés után most ismét drasztikusan emelkedik az adósság. Az év első három hónapjában a havi 3 milliárd forintot is meghaladta a teljes tartozásnövekedés, márciusról áprilisra pedig már 5,5 milliárd forinttal ugrott meg a végösszeg.
Úgy tűnik tehát, a kórházak egy része folyamatosan adósságaival küzd, de teljesen soha nem tudják megszüntetni azt. Gilly Gyula egészségügyi szakértő szerint például 150 milliárd forinttal többet kellene az államnak költenie minden évben, hogy a kórházak eladósodása megálljon. Egy kerekasztal-beszélgetésen tavaly arról beszélt: tíz éven át volt egy beszállítócég igazgatója, és ez idő alatt szinte „üzemszerűen” írta alá a kórházigazgatóknak azokat a megállapodásokat, amelyek átütemezik a felgyűlt adósságok kifizetését. Gyakran két-három évvel korábban lejárt tartozásokat kellett újra meg újra átütemezni.
A humánerőforrás-hiány sem könnyíti meg a helyzetet; a kórházak egy része azért kerül egyre szorongatóbb körülmények közé, mert az orvostechnikai eszközökre, gyógyszerekre szánt keretből próbálnak versenyképes fizetést biztosítani a hiányszakmában dolgozó orvosaiknak. Mindezt azért, hogy a szakemberek ne menjenek el más intézményekbe vagy külföldre.
