Tarlós István győzelme várható a most vasárnapi önkormányzati választáson, a XXI. Század Intézet szakértői becslése alapján pedig jó eséllyel a Fővárosi Közgyűlés is kormánypárti többségű marad.
Míg a regnáló főpolgármester kampánya jól felépített és problémamentes volt, addig Karácsony Gergely botrányt botrányra halmozott, így még az ellenzéki szavazók jelentős része is alkalmatlannak tartja a főváros vezetésére. A kormánypárti szavazók ugyanakkor nem dőlhetnek hátra, csak a leadott voksok számítanak október 13-án.
A kampányidőszaknak kiemelt jelentősége van egy-egy jelölt választási esélyeit illetően, ebben a pár hétben érdemben tud ugyanis változni a politikusok támogatottsága. Tarlós István a választási kampányát az elmúlt
9 évben elért eredményekre alapozta, amelynek során a fő üzenete az volt, hogy az ő vezetésével „biztos kezekben a város”. Ez az üzenet a kutatások alapján találkozott a budapesti választópolgárok valóságérzékelésével, hiszen nem csak a Fidesz-KDNP szavazói tartják alkalmas városvezetőnek Tarlós Istvánt, hanem a bizonytalanok és az ellenzéki szimpatizánsok jelentős része is ezen az állásponton van.
Nincs ezzel így Karácsony Gergely, aki az alkalmassági versenyben – ami az önkormányzati választás során az egyik legfontosabb szempont a választók számára – alulmaradt, a kampány során egyáltalán nem javult ez a mutatója.
Mindez többek között annak köszönhető, hogy Karácsony Gergely kampánya szemmel láthatóan nem volt átgondolt. A „vegyük vissza Budapestet”, a „Budapest legyen zöld és szabad” és az ehhez hasonló kampányszlogenek értelmezhetetlenek voltak a választók többsége számára, azok nem találkoztak a valóságérzékelésükkel. Ennek például az az oka, hogy a fővárosban az elmúlt 9 évben soha nem látott
parkfejlesztések, faültetések valósultak meg, ráadásul nehéz azt mondani a városra, hogy ne lenne szabad, amikor a Budapest Pride-on a szexuális kisebbségek a balliberális városvezetés időszakával ellentétben kordonok nélkül tudtak vonulni vagy például a budapesti Maccabi Európa Játékok során a zsidó sportolókat – más nyugat-európai nagyvárossal ellentétben – semmilyen atrocitás nem érte.
Szintén Karácsony Gergely alkalmatlanságát mutatja, hogy a kampánya során kerülte a zuglói polgármesterségét firtató kérdéseket, egyáltalán nem beszélt az ottani tevékenységéről, amivel azt sugallta, ő is elismeri, hogy az elmúlt 5 éves városvezetése sikertelen volt.
A rosszul átgondolt üzenetek mellett jelentősen rontottak Karácsony Gergely esélyein a körülötte kialakult sorozatos botrányok is. A zuglói parkolási botrány, a Karácsony-hangfelvétel, illetve a kispesti korrupciós ügyekről szóló felvételek jól rávilágítottak arra, hogy a Karácsony Gergely mögött álló pártok a maffiamódszerektől és a korrupciótól sem riadnak vissza, illetve valójában egymással akarnak leszámolni, csupán színjáték a választók számára mutatott ellenzéki egység.
Karácsony Gergely egyértelműen alulmaradt az alkalmassági versenyben
Ezt jelzi az is, hogy Gyurcsány Ferencék állhatnak a Karácsonyról kiszivárgott hangfelvétel mögött, amivel a DK azt érheti el, hogy Dobrev Klára 2022-es miniszterelnök-jelöltsége elől az utolsó akadály is elhárul az ellenzéki térfélen, hiszen egy esetleges vereséget követően Karácsony Gergely a politikai élet margójára szorul, ráadásul az MSZP további gyengülése is borítékolható.
A botrányok hatására Karácsony nem tudott új szavazókat megszólítani, végig azon dolgozott, hogy a kampány elején mellette álló választók ne hagyják ott a választásig.
Újrázhatnak a fideszes kerületi polgármesterek is
2014-ben hat olyan kerület (XIII., XIV., XV., XIX., XX., XXIII.) volt, ahol nem a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltjei győztek.
A mostani választáson ezekben a kerületekben sem lehet nyugodt az ellenzék, legalább két kerületet elveszíthetnek ezek közül. A XX. kerületben például a jelenlegi polgármester, Szabados Ákos 2015 végén kilépett az MSZP-ből és függetlenként politizált tovább, ezúttal pedig a Fidesz támogatásával indult újra, a XXIII. kerületben pedig nem indult újra Geiger Ferenc, aki egészen azóta vezette Soroksárt, hogy az 1994-ben önállóvá vált.
Ő pályafutása során függetlenként, de a baloldal támogatásával indult a választásokon. A kormánypártok a kerületben nem indítottak saját jelöltet, hanem a Geiger által kiválasztott utódot, Bese Ferencet támogatják. Az ellenzék itt egy jobbikos politikus mögé állt be.
Az ellenzék emellett hét olyan kerületet (VI., VII., IX., XI., XVIII., XXI., XXII.) szokott megnevezni, ahol jelenleg kormánypárti polgármester van, de éreznek esélyt arra, hogy az ő jelöltjük győzzön októberben.
Azonban e kerületek többségében sem az ellenzéknek áll a zászló, ráadásul még akkor sem szereznének többséget az ellenzéki pártok a Fővárosi Közgyűlésben, ha a billegőnek számító kerületek többségét megnyernék.
Amellett ugyanis, hogy darabszámra sem lenne meg a szükséges tag a közgyűlésben, az 1 749 734 népességű Budapest lakosságának felét nem érné el az általuk irányított kerületek lakossága, így nem lenne mögöttük a kettős többséghez szükséges lélekszám.
Mindez annak köszönhető, hogy az úgynevezett inkumbens hatás a regnáló polgármestereket erősíti, a hivatalban lévő kormánypárti polgármesterek támogatottsága magasabb a Fidesz-KDNP támogatottságánál. Ők az ellenzéktől megszokott felelőtlen ígéretek helyett tettekkel tudnak bizonyítani, az elmúlt években végrehajtott fejlesztéseket tudták a kampányok középpontjába helyezni.
Jó példa erre többek között Nagy Gábor Tamás, aki 1998 óta polgármestere az I. kerületnek és a mostani kampányban is az elmúlt 21 év eredményeit helyezte kampánya középpontjába, de hasonló kampánytechnika volt jellemző a többi kormánypárti polgármesterre is.
A teljes elemzés a XXI. Század Intézet honlapján is elérhető.
Az önkormányzati választásról szóló híreinket IDE kattintva tekinthetik meg.
