Tragikus hirtelenséggel elhunyt Géczy Gábor fizikus, Magfalva alapítója, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a magyar népi hagyományos értékek újrafelfedezésében. A halálhírt több barátja is megerősítette. A Két Hollós Könyvesbolt Facebook-oldalán ezt írták:
„Elvesztettük kedves barátunkat, örök harcostársunkat… Ég áldjon, Géczy Gábor! Örülünk, hogy ismerhettünk…”
– áll a nyilvános bejegyzésben. Zana Diána, a Néplelek.hu portál alapítója így búcsúzik:
„Mialatt ezeket a sorokat írom, még mindig nem tudom elhinni, hogy megtörtént. Géczy Gábor elhagyta ezt a világot, ahogy ő mondaná, levetette a bőrkabátot.„
Géczy Gábor fizikus előadása a Kert-Magyarország gondolatról 2019-ben
Géczy Gábor 1963. február 6-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengeren. Középiskolai tanulmányait az Eötvös József Gimnáziumban végezte, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika–fizika szakán szerezett diplomát 1989-ben. Az egyetem alatt és után a debreceni Atommagkutató Intézet Radon Csoportjával geofizikai radioaktivitási vizsgálatokat folytatott. Kutatásainak eredményei számos hazai és külföldi folyóiratban jelentek meg. 1990-ben akadémiai doktori ösztöndíjat nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajz Tanszékére, ahol többek közt a természetben előforduló alakzatokat (fraktálokat) vizsgálta. Halála előtt az ELTE Természetföldrajz Tanszékének külső oktatójaként dolgozott.
Legismertebb életműve a magyar nép természeti hagyományainak, kultúrájának és gyógyászati megoldásainak újrafelfedezése és népszerűsítése volt, amelyről így nyilatkozott:
„A MAG-ot barátaimmal hoztuk létre 1997-ben. Ekkorra már világosan látszott, hogy az a fajta fogyasztói civilizáció, amelyben élünk, még a mi életünkben összedől. Elsődleges célunk az volt, hogy a katasztrófa előtt minél több ember függetleníthesse magát a nagy ellátórendszerektől (gáz-, víz-, villanyhálózatok, nagyüzemi mezőgazdaság és élelmiszeripar, egészségügy stb.), esélyt adva magának és családjának a túlélésre. Erre a legkézenfekvőbb megoldást a hagyományos, önellátó paraszti gazdálkodás nyújtja, amely évezredeken keresztül bizonyított, amelyben még nagyszüleink is éltek. Ez az életmód nemcsak egészséges, tiszta élelmiszert, kényelmes, otthont adó házat és emberhez méltó életet jelentett, hanem – mivel a házépítéstől a mezőgazdasági munkákig mindent kalákában végeztek – közösséget is. Ez a közösségi lét és az általa nyújtott védelem és biztonság hiányzik ma mindnyájunknak. Ezt próbálja a MAG visszaadni az embereknek.”
A MAG szó a Mintaként Alkalmazott Gondviselés elnevezést rövidíti, de ahogy Géczy Gábor fogalmazott,benne van a névben az a stratégia, amit a természet használ a túléléshez.
„Ha közelít a sötétség, jön a tél, a teremtés összegyűjti az élet továbbviteléhez szükséges legfontosabb anyagokat, tudást, energiát, és magokat alkot. Ezek a magok hosszú ideig – néha évezredeken keresztül – őrzik az élet mintáját, majd ha újra kedvezővé válnak a körülmények, kicsíráznak és újjáteremtik az életet. A magyar nép nevében (azaz feladatában) is benne van a mag” – fogalmazott a MAG alapítója.
Géczy Gábor itthon és világszerte tartott előadásokat, munkásságának egyik gyümölcse a Pest megyei Monor és Gomba között általa alapított Magfalva, ahol a gyakorlatban is bebizonyította, hogy lehetséges természetközeli, emberi életet élni.
Géczy Gábor halálával egy eredeti gondolkodót, magyar hazafit veszített a világ.
Az örök világosság fényeskedjen neki!
