Elúszhat a szabad tankönyvválasztás

A kormány egyelőre hajthatatlannak látszik az ügyben, emiatt nem valószínű, hogy a szeptemberben kezdődő tanévben bármi is változna.

Ezzel ellentétben az oktatáskutatónak volt módja az új kerettantervhez igazodó tankönyvcsaládok befejezésére, így most teljes állami tankönyvsorozatok állnak szemben a magánkiadók csonka könyvsorozataival. A magánkiadók ugyanis – miniszteri felhívás híján – már nem fejezhették be az új kerettantervhez igazodó tankönyvsorozatok kifejlesztését. Ám a Tanosz elnöke szerint a gyakorlatban még így is sokan inkább a magánkiadók könyveit választják. Az alsóbb osztályoknál megveszik a magánkiadók által jegyzett tankönyveket, a felsősöknél pedig a kiadók korábbi kerettantervhez írt könyveiből tanítanak, hiszen sok tárgy esetén csak minimális az eltérés a régi és az új tantervek között. Ám a magánkiadók így is 50-90 százalékos forgalom-visszaesést tapasztaltak az elmúlt három évben.

Kereszty Péter úgy véli, ha a kormánynak továbbra is sikerül az időhúzás, akkor a tiltakozó tanárok hiába harcolják ki a tankönyvpiac szabadságát – ami szerepel 12 pontos követelésükben –, addigra elhalnak a magánkiadók. Ugyanis 2013-ban öt évre szóló engedélyt kaptak a könyveik, ez 2018. augusztus 31-én jár le. Ugyanakkor ha a 2018–2019-es tanévben szeretnének választani a pedagógusok a magánkiadók kiadványaiból is, akkor ezek akkreditációját legkésőbb a jövő év nyarán el kell indítani. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint ugyanis csak a 3-4 hónapos engedélyeztetési folyamat után kérvényezhetnék 2017 decemberében, hogy felkerüljenek a könyvek a következő évi tankönyvjegyzékre. Tehát a magánkiadóknak legfeljebb bő egy évük van hátra, mielőtt végleg kiszorulnak a tankönyvpiacról.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke lapunk megkeresésére úgy nyilatkozott: ők is támogatnák a tankönyvpiac felszabadítását. Véleménye szerint nem teljesült az az állami cél, hogy a jelenleginél korszerűbb könyvek kerüljenek a piacra. – Három-négy, nagyságrendekkel jobb irodalomtankönyvet tudok felsorolni, mint a mostani kísérleti tankönyvek – mondta.

Szerinte az általános iskolások állami tankönyvei „szegényesek, tartalmilag színtelenek és bezártak” a magánkiadókéihoz képest. A gimnáziumi irodalomkönyvben sok a szakmai hiba is, ráadásul hiába épül korszerű koncepcióra, ez nem teljesül. Például a könyvekben megadott internetes háttéranyagok rendkívül hiányosak, a feladatok mechanikusak és csupán ismeret-visszakérdező jellegűek.

Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója arról számolt be lapunknak: a kísérleti tankönyveket látva inkább meg sem rendelték azokat a gyerekeknek, csak a szöveggyűjteményeket, amelyek „tele vannak hibákkal”. A diákoknak így fénymásolatokat osztanak, projektorral vetítik ki a tananyagot, illetve beszkennelik számukra a már bevált tankönyveket.

Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy terveznek-e módosítást a tankönyvjegyzéken, de lapzártánkig nem érkezett válasz.