Felturbózzák a tanárok nyelvtudását

Ráerősít a kormány az iskolai nyelvoktatásra ebben az évben. Amellett, hogy az új kerettantervek élményszerűbbé varázsolják az idegennyelv-órákat, a járvány lecsengése után pedig végre beindulhatnak a diákok külföldi nyelvkurzusai, a tervek szerint 2021-től évi másfél milliárd forintot fordít a pedagógusok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére a kormány. Úgy tudjuk, éppen előkészítenek egy nagyszabású továbbképző programot: a gyakorló nyelvtanároknak anyanyelvi területen biztosítanának szakmai fejlesztést.

A diákok mellett a pedagógusok érdekében is nagyszabású intézkedéseket hoz a kormány Fotó: Bach Máté

Mint emlékezetes, 2019-ben nagy port kavart, hogy a kormány a középfokú nyelvvizsgát felsőoktatási felvételi követelménnyé kívánta tenni. A szigorítást végül a szakmai szervezetek javaslatára az utolsó pillanatban eltörölték. Abban ugyan nem volt vita, hogy a lépés a minőség irányába hat, ám mivel a felvételizők durván fele nyelvvizsga nélkül vág neki a továbbtanulásnak, túl sokan estek volna ki a rostán, és bizonyos képzési területek – többek közt az amúgy is folyamatos emberhiánnyal küzdő pedagógusképzések – teljesen ellehetetlenültek volna.

Bővült a tankönyvválaszték

Tavaly egyébként országosan csaknem 85 ezer nyelvvizsgát tettek le (a próbálkozások hetven százaléka volt sikeres), az éves átlag egyébként százhúszezer körül szokott mozogni, a járvány miatt azonban érthetően visszaesett a jelentkezők száma.

Szakmai konszenzus van a tekintetben, hogy a köznevelésnek magasabb nyelvi szintre kell eljuttatnia a diákokat, ehhez pedig az alsóbb szinteken kezdeni a reformot. A 2020 szeptemberétől hatályos, módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) megteremti ennek kereteit, olyan újfajta megközelítést alkalmazva, ami valóban kedvet csinálhat a gyerekeknek a nyelvtanuláshoz.

– A NAT-ban egy sor pozitív elem jelenik meg, amelyek modern szemléletű, kommunikatív nyelvtanulási modellre utalnak – véleményezte a szabályozást korábban lapunknak a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Rozgonyi Zoltán szerint üdvözlendő, hogy a nyelvtanulás kezdeti szakaszában nem elvárásközpontú, hanem élményalapú, játékos, szóbeliségre fókuszáló oktatást irányoz elő a szabályozás, ami nem mellesleg külön hangsúlyozza a gyermekbarát, vizuá­lis elemekben gazdag tanulási környezetet is.

A NAT megújításával párhuzamosan felülvizsgálták a tankönyvjegyzéket is. Nikolics Noémi említett beszámolója ezzel kapcsolatban arra is rámutat: nőtt a nyelvtanárok szabadsága, miután a szakmai párbeszéd hatására az idegen nyelvi tankönyvekre már nem vonatkozik az a korlátozás, hogy kerettantervenként csak két-két tankönyv közül lehet választani.