Azonban a megállapított bérleti díj meghaladja a törlesztőrészleteket, tehát a milliárdos vállalkozó úgy szerzi meg a palotát, hogy ezt nem a saját, hanem az exportbank pénzéből finanszírozza – derült ki a bank ügyvédjeinek érveléséből. Mindez azt jelenti, hogy az Eximbank jelenlegi vezetése azt sejti a háttérben, hogy a korábbi döntéshozók lepaktáltak Nobilisékkal, hogy az üzletembert hozzásegítsék egy csillagászati értékű műemléki irodaházhoz.
Ehhez képest a vállalkozó és jogásza a bíróság előtt tagadta, hogy feltűnő értékaránytalanság állt volna fenn a szerződés megkötésekor. Érvelésükben a felperes egy bank, amely a perben is hangoztatta, hogy jártas az ingatlanpiacon, s maga is finanszíroz nagy ingatlanberuházásokat, így ha értékaránytalanság állt volna fenn, azt fel kellett volna ismernie a vezetőségnek – hangoztatták Nobilisék.
A Fővárosi Törvényszék végül első fokon elutasította az Eximbank keresetét. A bíró szóbeli indoklásában elmondta, nem lehet összemosni a jó erkölcsbe ütközés tilalmát a feltűnő értékaránytalanság tilalmával. Kifejtette azt is, a szakértői vélemény nem támasztotta alá, hogy a vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég és az Eximbank közti bérleti díj valóban feltűnően értékaránytalan volna. A Magyar Nemzet információi szerint a pénzintézet fellebbezett az ítélet ellen, így az másodfokon folytatódhat. Az eljárás fontos kérdése lehet, hogy az államot megelőzve miért Nobilis Kristóf cége szerezhette meg az ingatlant, noha előbbinek elővásárlási joga lett volna rá.
