Gyógyítás szeretettel és alázattal

A Magyarországon működő négy, egyházi fenntartású kórház úgy döntött, hogy közösen indítanak nővér- és szakasszisztensképzést – mondta el lapunknak Toldy-Schedel Emil. Az Egyházi Kórházak Egyesülésének elnöke beszámolt róla, hogy diákjaik életkezdését fecskeházakkal segítik majd, ahol a végzettség megszerzését követő három-négy évben lakhatnak. Az év végére teljesen megújuló Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója beszélt arról is, hogy milyen szerepet töltenek be az egyházi kórházak az ellátórendszerben, illetve miként segíti az intézmény a közép-budai régió egészségügyi ellátását, és szóba került a tavasz óta működő Covid-rehabilitációs részlegük is.

Toldy-Schedel Emil arról is beszélt: több fiatal, nyugatról hazatért szakorvos dolgozik náluk, mivel itt is megkapják a szakmai szabadságot Fotó: Teknős Miklós

– Tapasztalatunk szerint ezek a fiatalok szívesen jönnének tanulni a fővárosba, gyakran viszont a családjuk részéről van aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mi vár a gyermekükre Budapesten, illetve az egészségügyben. Ezért elsőként a szülőket kell „megfognunk” azzal, hogy bemutatjuk nekik ezt a pályát, valamint azt az etikai normarendszert, és azt a védett közeget, amit biztosítani tudunk diákjainknak – magyarázta.

A képzésnek a jelenleg állami tulajdonban lévő Tárogató úti ingatlan ad majd otthont, amelynek 2007 óta üresen álló főépülete eredetileg a kongregáció anyaháza volt. Ugyanitt kollégiumi férőhelyeket is biztosítanak, diákjaik életkezdését pedig úgynevezett fecskeházakban kialakított lakásokkal segítik, ahol a végzettség megszerzését követő három-négy évben lakhatnak.

A Szent Ferenc Kórház megmarad oktatókórháznak, az edukációt pedig a szeged-csanádi püspökség Gál Ferenc Egyetemének kihelyezett tagozataként végzik majd. Jelenleg a felújítási és építési tervezés zajlik, a kivitelezési munkálatok a jövő év elején kezdődhetnek. A leendő iskolában évente 200-220 hallgató végezne, így az egyházi kórházak mellett más fővárosi intézményeket is elláthat majd jól képzett nővérekkel és olyan szakasszisztensekkel, akik a legmodernebb, XXI. századi orvostechnikai eszközökkel képesek dolgozni. A közelebbi tervek közt szerepel, hogy idén tavasszal rövidebb, néhány hónapos szakasszisztensi továbbképzéseket indítanak, amelyhez az intézményük megkapta a képzési jogot.

Segítség a régió egészségügyi ellátásában

A főigazgató megemlítette, hogy a főváros II. kerületében működő Szent Ferenc Kórház adja az Erzsébet-táborok és a daganatos gyerekek Bátor táborának egészségügyi hátterét, az intézmény kertjében pedig építettek egy játszóteret a környékbeli gyerekek számára.

– Évekkel ezelőtt gyümölcsöző kapcsolatot alakítottunk ki az I. és a II. kerületi önkormányzat előző vezetésével, hiszen az egyik leggazdagabb, ám erősen idősödő közép-budai régióban is szükség van a jó minőségű egészségügyi ellátásra.

Kórházunk épületének korszerűsítése 2021 végéig megtörténik, ezért a rendi tulajdonosunk úgy döntött, hogy – amennyiben a kerületek új vezetése is igényt tart rá – az eddigieknél is nagyobb szerepet vállalunk a régió járó- és fekvőbeteg-szakellátásában. Különösen fontos ez most, a koronavírus-járvány sújtotta időszakban, amikor az önkormányzatok is nehezebb helyzetben vannak – jegyezte meg a szakember.

Toldy-Schedel Emil arról is beszélt: több fiatal, nyugatról hazatért szakorvos dolgozik náluk, mivel itt is megkapják a szakmai szabadságot
Fotó: Teknős Miklós

Kibővült és megújul a kórházépület

– Az egyházi kórházak sajátsága, hogy a tulajdonos fizet azért, hogy dolgozhasson, hiszen az egyházak és a rendek azért adnak pénzt a sajátjukból, hogy gyógyíthassanak. Bár az egyházi kórházak a beteg után járó társadalombiztosítási finanszírozást ugyanúgy megkapják, mint az állami intézmények, ám a pályázati lehetőségeink erősen limitáltak, és az év végi kompenzációból sem ugyanúgy részesülünk – avatott be a részletekbe Toldy-Schedel Emil. A főigazgató beszámolt arról, hogy

jelenleg – a gyógyítómunka teljes körű ellátása mellett – a főépület komplex felújítása zajlik, a kórház pedig 2019-ben egy vadonatúj épületszárnnyal egészült ki, így az intézmény 150 ágyasra bővült, és kialakítottak négy háziorvosi rendelőt is.

– A finanszírozás több elemből állt össze: az állam is belerakott pénzt, nyertünk európai uniós pályázatot, a rend, illetve a II. és XII. kerületi önkormányzat is biztosított forrást, továbbá magánadományokat is kaptunk – sorolta a kórház vezetője. Elmondása szerint a Szent Ferenc mindig is hálapénzmentes kórház volt, ezért azoknak, akik náluk gyógyultak és ezért ki akarják fejezni a köszönetüket, azt javasolják, hogy tegyék ezt transzparensen, és támogassák a kórházat annak adományszámláján keresztül. Az adományokra szükségük is van, mivel a bevételük mintegy egynegyede ebből származik.

– Ezért lehet nálunk az átlagos kórházaknál arányaiban nagyobb számú, mintegy 130 fős személyzet, ami nagyon fontos a betegek gyógyulása szempontjából, és ezért tudunk például lelki gondozókat is alkalmazni. Emellett rengeteg önkéntesünk is van, akik a betegellátásban vesznek részt vagy képzéseket tartanak a hozzátartozóknak arról, hogy miként kell ápolni, ellátni a hazakerülő beteget.

Megtanítják nekik az olyan eszközök használatát, mint például az elektromos ágy, a felfekvések megelőzésére szolgáló berendezés vagy a katéterek – tudatta, hozzáfűzve: ezeket a sokszor igen drága eszközöket ki is adják a családoknak arra az időre, amíg szükség van rá.

Testi és lelki sebeket gyógyítanak

Toldy-Schedel Emil kiemelte, hogy a Szent Ferenc Kórházban sok fiatal szakorvos dolgozik, akik közül többen külföldről tértek haza, mert úgy érezték, hogy itt is megkapják azt a szakmai szabadságot, amit Nyugat-Európában megkaptak. Szólt arról is, hogy az egyházi kórházak közösen úgy döntöttek: magukra vonatkozóan is elfogadják az új, egészségügyi jogállásról szóló törvényt, azzal a kikötéssel, hogy a kórházi vezetők kiválasztása és kinevezése továbbra is az egyházi tulajdonosok joga marad. Véleménye szerint

az egyházi kórházak sokkal gyorsabban és szenzitívebben képesek reagálni a társadalmi problémákra, amelyekre a gyakorlatban is alkalmazható megoldási javaslatokat tudnak adni, kapacitásuk pedig megnégyszerezhető.

– Most nagyjából a három százalékát fedjük le az ellátórendszernek, ám ez akár nyolc-tizenkét százalékra is bővülhet – jelezte, hozzátéve: az evangélikus és a görög katolikus egyház, illetve több zsidó felekezet is kórházalapításban gondolkodik. Hangsúlyozta azt is, hogy az egyházi kórházak a teljes Kárpát-medencei régiót ellátják. – A magyarság az elmúlt évszázadban nagyon sok lelki sebet kapott, mi a testi sérülés mellett ezeket is gyógyítani kívánjuk – húzta alá az Egyházi Kórházak Egyesülésének elnöke. Toldy-Schedel Emil, aki korábban maga is átesett a koronavírus-fertőzésen, beszámolt arról is, hogy

tavaly áprilistól működik náluk egy Covid-rehabilitációs részleg, ahol kialakítottak egy pszichológus, pszichiáter, kardiológus, tüdő- és belgyógyász, dietetikus, illetve gyógytornász szakemberekből álló teamet, akik a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzésből felépült betegek utógondozását végzik.

Felekezeti együttműködés

Hazánkban jelenleg négy egyházi fenntartású fekvőbeteg-ellátó intézmény működik: a Szent Ferenc Kórház, a Budai Irgalmasrendi Kórház, a Bethesda Gyermekkórház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) Szeretetkórháza. Valamennyi Budapesten tevékenykedik és – a születéstől a halálig – felosztották egymás között a feladatokat, azért, hogy mindegyik intézménynek legyen egy fő profilja, amihez a leginkább ért. A szülészet és a gyermekgyógyászat a Bethesda Gyermekkórházban működik, az Irgalmasrendi Kórház a felnőtteket ellátó általános nagy intézmény, a kardiovaszkuláris betegek kezelését és rehabilitációját a Szent Ferenc Kórház végzi, az idősek, haldoklók ellátását pedig a Mazsihisz Szeretetkórház vállalja. A négy intézmény 2018 novemberében megalapította az Egyházi Kórházak Egyesülését, amelynek elnökéül Toldy-Schedel Emilt, a Szent Ferenc Kórház főigazgatóját választották.