Hajnal Gabriella: Nagyon bízom benne, hogy végre visszaáll a rend

2022-től sokkal gyakorlatiasabbá és vonzóbbá válik a tanárképzés, a hallgatók már a tanulmányaik kezdetétől fogva minden tanévben kötelezően a terepen lesznek, és alaposabban felkészítik őket az infokommunikációs eszközök oktatásban való használatára – árulta el lapunknak az átalakítás formálódó részleteit Hajnal Gabriella. A Klebelsberg Központ elnöke az interjúban beszélt az online oktatás sikereiről és nehézségeiről, a közelmúlt soha nem látott mértékű iskolafejlesztéseiről, de szóba került az is, miért sántít a baloldal fenyegető tanárhiányról szóló vádaskodása.

Amelyik osztály karanténba kerül, az arra az időre digitális munkarendben folytatja a tanulást Fotó: Teknős Miklós

– Az elmúlt évek során mintegy 150 ezer informatikai eszközt szállítottunk ki a tankerületi iskolákba, idén télen több tízezres nagyságrendben kerültek ki további laptopok, asztali számítógépek és tabletek, sőt jelenleg is beszerzés alatt áll több mint ötezer projektor, valamint drónok, 3D-nyomtatók és humanoid robotok is, melyek a XXI. századi oktatás új eszközei lesznek.

– Mi alapján osztják szét az eszközöket? Kik kaptak belőlük?

– A robotokat és drónokat kifejezetten a hátrányos helyzetű térségekbe szánjuk, mintegy négyszázhúsz iskola részesül az eszközökből. A korábbi notebookok és egyéb eszközök pedig a konvergencia- és a közép-magyarországi régiókban is oda kerültek, ahol szükség volt rájuk.

– A leghátrányosabb területeken lévő iskolák hogyan tudtak érdemben profitálni a kapott eszközökből?

– Kár lenne tagadni, hogy vannak olyan esetek, ahol a digitális oktatás nem tudott elég sikeresen működni, annak ellenére sem, hogy az iskola mindent megtett ezért. Sajnos van, ahol a tanulók otthoni háttere, szociális környezete olyan, hogy se internet, se áram nincs a lakásban, vagyis ha adna is ki eszközt az iskola, akkor sem tudná használni a diák. Szerencsére ilyen példa sokkal kevesebb volt az idén, mint a korábbi tanévben. A pedagógusok pedig igyekeztek őket is elérni, kiküldeni nekik a feladatot, de ennek a fajta távoktatásnak a hatékonysága persze nem azonos az online órákéval.

– Készülnek valamilyen felzárkóztatásra? Vannak, lesznek pluszfoglalkozások a nyári szünetben?

– Tavaly is az volt a kérésünk az intézményektől, hogy szeptemberben mindenhol mérjék fel, hol tartanak, sikerült-e megfelelő ütemben haladni, és ha szükséges, akkor helyezzenek a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt az ismétlésre, felzárkóztatásra. Ez most sem lesz másként, sőt már a tanév utolsó heteit is inkább a hiányosságok pótlásával töltötték, mintsem számonkéréssel. Az általános iskolásoknál egyébként várhatóan kevesebb lesz a lemaradás, mint tavaly, hiszen ezúttal mindössze öt hét volt a digitális átállás, ennyit azért be lehet hozni. A tankönyvek egy része is elérhető digitális formában, persze a személyes jelenlétet semmi nem pótolja. Tény, hogy az online térben jóval nehezebb fenntartani a figyelmet, mint a tanteremben, magam is tapasztaltam, hogy sokszor nem könnyű ellenőrizni, tényleg ott vannak-e a gyerekek a gép előtt, vagy csak bejelentkeztek az órára, és közben mással foglalkoznak. Az érettségik azonban jól mentek, nem volt semmi panasz a vizsgákkal kapcsolatban, és az eredmények is jobbak lettek a tavalyinál, illetve a két tanévvel ezelőttinél.

– Mennyire hátráltatta a járvány az iskolafelújításokat? A pandémia kitörése előtt sok fejlesztés kezdődött.

– Folyamatosan zajlottak és zajlanak az iskolai felújítások és bővítések az elmúlt három-négy évben, hatalmas eredmények születtek ezen a téren, hiszen az elmúlt évtizedekben soha nem látott mértékű iskolafelújítási program szemtanúi és egyben tevékeny részesei is vagyunk. Az Emberi erőforrás fejlesztési operatív program pályázatok keretében több mint hatszázhetven, tankerületi fenntartású intézmény újult, illetve újul meg, csaknem 115 milliárd forintnyi értékben, amelynek egy részét a kormánynak köszönhetően költségvetési forrásból biztosítottuk. Emellett mennek a Környezeti és energiahatékonysági operatív program energetikai fejlesztéseket szolgáló pályázatok is, amelyek szintén mintegy száz tankerületi iskolát érintenek. Az agglomerációban pedig sorra nőnek ki a földből a vadonatúj iskolák: 15-20 új iskola épül állami finanszírozásból.

A központ vezetője kiemelte, hogy az érettségik jól mentek és az eredmények is jobbak lettek a tavalyinál Fotó: Bach Máté

– Szeptemberben biztosan jelenléti oktatással kezdenek?

– Arra készülünk, nagyon bízom benne, hogy végre visszaáll a rend. A pedagógusok nagy számban megkapták a vakcinát, és várhatóan a tanulók közül is sokan be lesznek oltva őszre.

– A tanári állományban tapasztaltak mozgást mostanában?

– Nem érzékeltünk olyasmit, hogy a járvány miatt bárki is elhagyta volna a pályát, sőt tavaly még több tanárunk és óraadónk volt, mint korábban. Ehhez hozzátartozik, hogy kis létszámú iskolákat is működtetünk, amelyekben alacsony létszámú osztályok vannak, valamint a nagyobb intézményekben is egyre jellemzőbb gyakorlat, hogy a pedagógusok csoportbontásban tanítanak, ezért tanulószám arányában egyre több tanárra van szükség. Ami az ellenzéki sajtóban előszeretettel emlegetett tanárhiányt illeti, hadd mondjak egy beszédes példát: hiába írják le az üres álláshelyekre hivatkozva, hogy szerintük kétezernél is több helyen hiányzik a kémiatanár, ez az adat nem fedi a valóságot, mivel egyszerűen nem kell minden iskolába külön kémiatanár. Különösen az alacsony diáklétszámú intézmények esetében igaz ez, ahol évfolyamonként egy-egy osztály van csak, és így négy-öt iskola tudja párhuzamosan megadni egyetlen kémiatanárnak a teljes álláshoz szükséges óraszámot. Ilyen esetekben tehát az a legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk a szakos ellátottságot, akkor is, ha esetleg az adott kisebb iskolában nincs saját állományban egy-egy szaktanár.

– Hogyan alakul az utánpótlás?

– 650-700 olyan Klebelsberg képzési ösztöndíj programban részt vevő hallgató van, aki most végez az egyetemen, és hamarosan elhelyezkedik. A természettudományos szakokon tanuló Klebelsberg-ösztöndíjasok közül sokan már akkor „elkeltek”, amikor a diplomájukat még kézhez sem kapták. Szerencsére az ösztöndíjasok között viszonylag sokan vannak a tanító és a gyógypedagógia szakosok is. A szakos ellátottság biztosítása elsődleges, ezért ha például azt látjuk, hogy egy iskolában úgy foglalkoztatnak egy szaktanárt, hogy az igazgató inkább délután beosztja napközire, csak hogy meglegyen az illető munkaórája, ahelyett, hogy a fennmaradó időben esetleg másik intézményben szaktárgyat tanítana, akkor a fenntartó beavatkozik.

– A hírek szerint a közeljövőben fontos változások érintik majd a tanárképzést. Hallhatunk valamit a részletekről?

– A tanárképzés új képzési és kimeneti követelményei készülnek, ezeket a Magyar Rektori Konferencia által megbízott szakemberek dolgozták ki, köznevelési szakértőkkel kiegészülve. Én magam is ott ültem több reáltantárgy bizottsági ülésén, és azt tapasztaltam, hogy konszenzus van a szakértők között a fő irányvonalat illetően. Az új követelményrendszer értelemszerűen igazodik a Nemzeti alaptantervhez, de természetesen az emelt szintű érettségi anyagán is jelentősen túlmutató szaktárgyi ismeretet biztosít. Ezen felül az adott felsőoktatási intézmény a szabadon választható kurzusok kínálatával a saját profiljához illeszkedően további ismereteket taníthat a leendő pedagógusoknak. Akik azt hangoztatják, hogy a tanárképzés lebutítása történik, azoknak fogalmuk sincs arról, hogy valójában miről szólnak az újítások, és biztos vagyok benne, hogy nem is olvasták a szakanyagokat. A fő cél, hogy gyakorlatiasabb legyen a képzés, ezért a jövőben az első évtől kezdve minden tanévben kint lesznek kötelezően különféle típusú és profilú iskolákban a hallgatók.

– Mikor és milyen formában ölt mindez testet? Melyik tanévtől lépnek életbe a módosítások?

– A tervek szerint 2022 szeptemberében már az új követelményrendszer alapján kellene indulnia a képzéseknek. Szerintem nagyon pozitív változást fog hozni az, hogy a hallgatók a képzés idején folyamatosan találkoznak és foglalkoznak a gyerekekkel, és sokkal hangsúlyosabbá válik az infokommunikációs felkészítésük is. Bízom benne, hogy a változtatások nyomán a pedagógusképzés érdekesebb, vonzóbb lesz, a fiatalok pedig élményalapú, gyakorlatiasabb tudást kapnak, ami meghozza a felvételizők kedvét ahhoz, hogy a tanári pályát válasszák.