Lynx gyalogsági harcjárművek gyártására alapít vegyesvállalatot a német Rheinmetall céggel a magyar állam a honvédség NATO-vállalásainak teljesítése érdekében – közölte a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos titkársága. A közlemény szerint a magyar kormány a hadiipar fejlesztésének legjelentősebb, több mint kétmilliárd euró értékű programját indította el azzal a megállapodással, amelyet hétfőn írtak alá a németországi Unterlüssben. A megállapodással Magyarország az első olyan NATO- és EU-tagállam, amely a düsseldorfi székhelyű cég új fejlesztésű, innovatív terméke mellett döntött az előzetes piackutatások után.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos közös közleményében azt hangsúlyozta: Magyarország a NATO-nak tett vállalásai részeként helyreállítja szárazföldi haderejének nehézfegyverzetét. „A harckocsikat és a tüzérséget követően rövidesen a képességcsomag gerincét alkotó gyalogsági harcjárművekre kerül sor” – fogalmaztak, hozzátéve: kategóriájában a legkorszerűbb típusként a Lynx bizonyult alkalmasnak arra, hogy az elkövetkező évtizedekben ezt a központi szerepet betöltse a honvédség eszközparkjában.
A közlemény szerint Armin Papperger, a Rheinmetall AG igazgatótanácsának elnöke úgy fogalmazott: „Büszkék vagyunk arra is, hogy jelentős mértékben hozzájárulhatunk Magyarország védelmi technológiai képességeinek bővítéséhez a helyi iparral együttműködésben. Várakozással tekintünk a magyar barátainkkal és partnereinkkel folytatott közös munka elején és mindent megteszünk a vállalkozás hosszú távú sikere érdekében.”
Maróth Gáspár, Armin Papperger és Palkovics László a Rheinmetall Lynx harcjármű előtt
Fotó: Kormánybiztosi Titkárság
A jelenleg elérhető információk szerint a csaknem 700 milliárd forintos gyalogsági harcjármű programban egy lánctalpas, páncélozott harcjárműcsaládot fog gyártani és rendszeresíteni Magyarország. Az elérhető adatok szerint a Lynx – magyarul Hiúz – alapjárművét két méretkategóriában fejlesztette ki a Rheinmetall AG. A KF31-es változat mintegy 38 tonnás, a kezelőszemélyzeten kívül hat lövészkatonát szállíthat. A KF41 súlya eléri az ötven tonnát, ebben a kezelőkön túl további nyolc katona foglalhat helyet. A járművek meghajtásáról változattól függően egy 755 vagy 1140 lóerős dízelmotor gondoskodik, amellyel a Hiúz akár 65-70 kilométeres sebességet is elérhet. A harcjármű Lance fantázianevű forgatható tornyában változattól függően egy 30 vagy 35 milliméteres nehézgépágyú, illetve egy 7,62 milliméteres géppuska kapott helyett. A Hiúz ezenkívül irányított páncéltörő rakétákkal is felfegyverezhető, valamint korszerű felderítő és célkijelölő optikája és elektronikája van.
A Hiúz járműcsaládba a gyalogsági harcjármű (IFV), páncélozott szállítójármű (APC), felderítő, parancsnoki, egészségügyi és műszaki mentő jármű is tartozik, de lehetőség van további speciális eszközök – légvédelmi fegyverek, aknavetők stb. – hordozásának kialakítására is. A hivatalos közlemények nem szólnak arról, hogy a mintegy 700 milliárd forintos programba hány harcjármű szolgálatba állítása fér bele, de a korábban elindított cseh tenderen ekkora összegből mintegy kétszáz IFV rendszeresítését tervezte Prága, amelyre már megéri helyi gyártást is alapozni.
A Hiúz nemcsak Csehország tenderén szerepel, a német gyártó helyi vállalatokkal együttműködve mind az Egyesült Államok szárazföldi haderejének, mind az ausztrál fegyveres erők pályázatán is eséllyel indul. A harcjármű iránt Katar is érdeklődik, ahol már 2018-ban részt vett egy katonai díszszemlén a német cég terméke. Arra nézve, hogy mikor jelenhet meg az új német–magyar gyártású harcjármű a Magyar Honvédség csapatainál, az ország NATO-nak tett szövetségesi kötelezettségvállalása ad iránymutatást, mely szerint 2023-ra egy közepes dandárt, majd 2028-ra egy nehézdandárt kell kiállítani.
