A teljes felnőtt népesség körében Orbán Viktor utcahosszal vezet a miniszterelnök-jelöltek között. A megkérdezettek 44 százaléka mondta azt, hogy továbbra is ő legyen a kormányfő, s csak harminc százalékuk nevezett meg más személyt.
A baloldali politikusok közül Jakab Péter szerezte a legtöbb szimpatizánst (tíz százalék) a teljes népesség körében, mögötte Karácsony Gergely, Budapest jelenlegi főpolgármestere hét százalékkal áll.
A baloldali előválasztáson azonban nem a teljes népesség, hanem az Orbán Viktor munkájával elégedetlenek véleménye dönti majd el, ki lesz a hivatalban lévő miniszterelnök kihívója.
A kormánykritikus szavazók körében is a Jobbik-elnök vezet: az ellenzéki választók 21 százaléka szavazna Jakab Péterre és 14 százaléka Karácsony Gergelyre.
A többi, eddig felmerült jelölt nem tűnik esélyesnek. Márki-Zay Péter csak nyolc, Dobrev Klára hét, a szélsőséges kommunikációval operáló Fekete-Győr András pedig mindössze négy százalékot szerezne az Orbán-kormánnyal elégedetlen szavazók között. Úgy tűnik, Márki-Zay ezzel kiesett a versenyből, de Dobrev esélyei is minimálisak – igaz, ő még nem is jelentette be hivatalosan az indulását. Érdekes, hogy a kormánykritikus szavazók 15 százaléka jelezte azt, hogy más – meg nem nevezett – jelöltre szavazna. Ez az ismeretlen jelölt, ha minden szavazatot tudna egyesíteni, most Karácsony Gergelyt is megelőzné.
A miniszterelnök-jelölt kiválasztása szempontjából nemcsak a szimpátia, de az esélyesség is fontos. Főpolgármesterré választása óta Karácsony Gergely aktívan küzd a kormánnyal, és Dobrev Klára kérlelhetetlen kormányellenessége is közismert. Bár mindketten „sem megerősíteni, sem cáfolni” nem akarják jelöltségüket, a nyilvánosság biztosra veszi szándékukat. Erre vezethető vissza, hogy mindkettőjüknek három-három százalékponttal többen adnak jelöltté válási esélyt (17, illetve 10 százalék), mint ahányan szavaznának rájuk az előválasztás során. Jakab Péternek viszont egy százalékponttal kisebb esélyt (20 százalék) adnak az ellenzéki választók, mint ahányan szavaznának rá. Utóbbi még támogatásnövekedési lehetőséget is jelent számára. A többi jelöltnek jelenleg nincs komoly esélye, ám az eldöntheti a küzdelmet, hogy a most esélytelen jelöltek végül kinek a támogatására szólítják fel szimpatizánsaikat.
Érdekesség, hogy az ellenzéki szavazók 15 százaléka szerint végül nem lesz közös miniszterelnök-jelölt, további négy százalékuk pedig egy eddig meg nem nevezett jelölt befutását várja.
