Késő hatodikban látni a lemaradást

Égető szükség van a szakképzés reformjára, a kompetenciamérés eredményei ugyanis ismét rámutattak, hogy a szakközépiskolások tudásával óriási gond van. A napokban közzétett adatok szerint az érettségit nem adó, hároméves képzés tizedikesei lényegében nem fejlődtek semmit az általános iskolához képest, sőt megint alulmúlták a náluk négy évvel fiatalabb évfolyamot. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők szerint késő, ha csak a felső tagozatban derülnek ki a hiányosságok, ezért minden iskolában saját, helyi mérésekre van szükség, hogy időben be tudjanak avatkozni.

Minden életkorban figyelemmel kellene kísérni a tanulók teljesítményét Fotó: Havran Zoltán

Minden életkorban figyelemmel kellene kísérni a tanulók teljesítményét
Fotó: Havran Zoltán

Nem meglepő a szakközépiskolások gyenge tudása a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Borsod megyei elnöke szerint. Molnár Zoltán, aki harminc éve tanít magyart és történelmet egy nagy létszámú borsodi szakképző intézményben, azt mondja: a szakközépiskolákba jórészt eleve olyan diákok érkeznek, akik szinte születésüktől kezdve predesztinálva vannak a kudarcra. – Nem ritka, hogy a diákok borzasztóan hátrányos helyzetű környezetből jönnek, sokszor a szüleik is legfeljebb általános iskolát végeztek, és a családjukban sosem volt érdem a jó iskolai eredmény, sosem kérték otthon számon a rossz jegyeket, nem ösztönözték őket a szorgalmas tanulásra.

Ezek a gyerekek közömbösek az iskolai eredményesség iránt, sőt mire eljutnak a középiskolába, már nem is érdekli őket az egész. A pedagógusok persze megteszik, amit tudnak, de sokszor hiába küzdünk, ezzel a leszakadó réteggel egyszerűen nem tudunk mit kezdeni. Ne felejtsük el azt sem, hogy a szakközépiskolákban a szakmai tantárgyak megjelenése miatt jóval alacsonyabb óraszámban tanulják a közismereti tárgyakat – mondta el mindezt Molnár Zoltán.

Hozzátette: a szakképzés jövő tanévtől induló átalakítása javulást hozhat, de a lemaradók felzárkóztatását ennél sokkal korábban el kell kezdeni.