Kétmilliárd forintnál is több diákhitelt engedtek már el

Új lendületet kíván adni a hallgatói hitelezési rendszernek Magyar Péter, a Diákhitel Központ frissen kinevezett vezérigazgatója. Lapunknak kiemelte: szeretnék, ha változna a fiatalok szemlélete, és nem az eladósodást látnák a kedvezményes hitelezésben, hanem olyan extra támogatási lehetőséget, amit többek között lakhatásra vagy akár külföldi tanulmányokra is felhasználhatnak, hisz a diákhitel kedvező feltételeivel semmilyen más hitelkonstrukció nem tud versenyezni. Magyar Péter hangsúlyozta: nemcsak rekordalacsony (1,99 és 0 százalékos) kamatokkal segítik a hallgatókat, de gyermekvállalás esetén bizonyos feltételekkel akár a teljes tartozást is elengedik az édesanyáknak.

Magyar Péter arra biztatja a fiatalokat, hogy vegyenek igénybe minden segítséget Fotó: Teknős Miklós

Tapasztalataink szerint még a végzős középiskolások szüleinek többsége sincs igazán tisztában azzal, mennyire jó feltételekkel igényelhetők és milyen sokféleképpen használhatók fel a hallgatói hitelek. Pedig tény, hogy ezek a kondíciók minden más, ma elér­hető ­piaci hitelnél előnyösebbek – állapította meg a vezérigazgató.

Ismert, a szabad felhasználású kölcsön és a kormány döntése alapján október 1-jétől induló nyelvtanulási támogatás kamata 1,99 százalék, a Diákhitel2 pedig továbbra is kamatmentes.

Ezzel szemben a piacon elérhető fogyasztási hitelek még mindig tíz, a folyószámlahitelek pedig húsz százalék felett kamatoznak.

Magyar Péter szerint a hallgatói hitelek egyrészt azokon a fiatalokon segítenek, akik saját pénzből nem tudnák finanszírozni a tanulmányaikat, de érdemes azoknak is elgondolkod­niuk a felvételen, akik képesek lennének ugyan fedezni a kiadásokat, azonban ezenfelül valami értékes pluszt szeretnének elsajátítani, amivel később előnybe kerülhetnek a munkaerőpiacon.

Ők például külföldi tanulmányokat, informatikai eszközbeszerzéseket és adott esetben a lakhatást is fedezhetik ebből a pénzből. – Én magam a központ 2001-es indulásakor (még jóval magasabb kamatok mellett) vettem fel a diákhitelt, és ebből tudtam a Hamburgi Egyetem jogi karán tanulni, aminek később rengeteg pozitív hozadéka volt – fogalmazott Magyar Péter, aki kinevezése kapcsán azt is elmondta: a vezetőváltással új, fia­talos lendületet kívántak adni a cégnek, és nem titkolt céljuk, hogy növelni tudják a magyar fiatalok pénzügyi tudatosságát, hiszen, „amit ismerünk, attól nem félünk”.

A szabad felhasználású termék havi maximum 70 ezer forint értékben vehető fel 11 szemeszteren át. Az önköltséget fedező hitel mértéke nincs maximálva, minden esetben az adott képzési díjhoz igazodik.

Az október 1-jétől elérhető nyelvtanulási támogatást pedig legfeljebb 500 ezer forint értékben igényelhetik a fiatalok. Utóbbit nemcsak az aktív hallgatók, hanem a már végzettek is felvehetik, és öt éven belül kell visszafizetniük. Attól a pillanattól, hogy az érintettek sikeres nyelvvizsgát tesznek, a felvett kölcsön kamatmentessé válik.

Lényegében ez is szabad felhasználású hitel, hiszen nem kell külön igazolni, hogy az illető melyik nyelvtanárhoz, milyen nyelvtanfolyamra járt és hogyan szerezte meg a szükséges tudást. A nyelvtanulási támogatás csaknem 50 ezer fiatalnak nyújthat segítséget, ennyien vannak ugyanis, akik a hiányzó nyelvvizsga miatt nem kapják kézhez diplomájukat.

A vezérigazgató lapunknak elmondta azt is, hogy a Diákhitel Központ kínálta támogatásokat eddig összesen 400 ezren vették igénybe, több mint 341 milliárd forint értékben. Csak tavaly 13 milliárdot folyósítottak.

– A hiteleket típustól függően a fizetés 4-6 százalékával kell törleszteni, de a hallgatók ennél jellemzően magasabb értékeket állítanak be maguknak. 2010 óta összességében csökkenő tendencia látható az új szerződések számában, de ez részben demográfiai adatokkal magyarázható, részben azzal, hogy a tanulmányok mellett egyre többen állnak munkába, illetve egyre jobban élnek a családok (2016 óta a KSH adatai szerint több mint 30 százalékkal emelkedett a bruttó átlagbér), tehát kevésbé van szükség ilyen jellegű támogatásokra.

Korábban a szabad felhasználású kölcsön volt a népszerűbb, ám tavaly már a kamatmentes képzési hitel dominált, amit az egy évvel korábbihoz képest 34 százalékkal többen vettek fel, és amivel a fizetős hallgatók negyede él. A diplomát szerző hallgatók átlagosan kevesebb mint hét év alatt törlesztik a hiteleiket, és a bedőlt hitelek aránya alig éri el az 1 százalékot – sorolta az adatokat Magyar Péter.

Rámutatott továbbá arra is, hogy a felsőoktatásban eltöltött évek alapvetően határozzák meg a mai fiatalok várható karrierívét és így a teljes életüket. – Ahhoz, hogy a hallgató ebből az időszakból a lehető legtöbbet profitáljon, minden segítséget célszerű igénybe venni, és nem érdemes elpazarolni az energiákat arra, hogy nappali tagozatos hallgatóként valaki 6-8 órában (a vendéglátásban vagy a kereskedelemben) vállaljon munkát.

Hazánk legnagyobb hatású vallás- és közoktatásügyi miniszterével egyetértve én is azt vallom, hogy Magyarország akkor lesz ismét nagy és versenyképes ország, ha sikerül gyarapítani a kiművelt emberfők számát.

A legmagasabb arányban egyébként a közgazdászhallgatók igénylik a hallgatói hiteleket, és szerintem annál jobb reklám nem kell, mint hogy azok a fiatalok, akik a pénzügyekkel kívánnak hivatásszerűen foglalkozni, úgy érzik, hogy megéri a Diák­hitel Központ termékeit igényelni – zárta szavait Magyar Péter.

Ne terhelje közvetlenül a költségvetést!

A Bankszövetség.hu oldalon található leírás szerint a diákhitelt 2001-ben hozta létre a Magyar Köztársaság kormánya, az első hiteligénylésre 2001. szeptember 3-án került sor. 2018 júniusában már több mint 390 ezer diákhiteles ügyfelet tart nyilván a társaság, közülük már 180 ezer hallgató visszafizette a diákhitelét. Az indulástól 2018 nyaráig kihelyezett diákhitelek összesített volumene meghaladta a 330 milliárd forintot. A Diákhitel Központ Zrt. felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja. Az MFB részt vesz a hallgatói hitelrendszer finanszírozásában is. Az alapítói célok között szerepel, hogy a hitel legyen univerzális, azaz mindenki számára azonos feltételekkel igénybe ve­hető, a hitel felvehető maximális összege akkora legyen, ami már jelentős hozzájárulást biztosíthat az egyetemisták, főiskolások megélhetési, illetve tanulmányi költségeihez, és hogy a diákhitelrendszer ne terhelje közvetlenül a költségvetést, azaz legyen önfenntartó és hosszú távon önfinanszírozó.