Annak ellenére, hogy a kórházakban is egyre nagyobb az ápolóhiány, az e típusú képzések támogatása is korlátozott országszerte öt megye kivételével. Hasonló a helyzet a gyakorló ápoló, a gyakorló mentőápoló, a csecsemő- és gyermekápoló vagy a szociális gondozó és ápoló szakma esetében is.
Korábban egyébként élesen bírálta az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete a szakmaszerkezeti döntés rendszerét, és eltörlését kérte a szaktárcától. A szervezet leszögezte, a jelenlegi rendszer nehézkes, sok adminisztratív szereplőt igénylő, költséges eszköz, amely a szakképzést jelen formájában nemhogy rugalmasabbá tenné, de távolabb sodorja a gazdasági és a munkaerőpiaci mechanizmusok hatásaitól. Szerintük az elmúlt évek bebizonyították, hogy ennek meghatározásához nem állnak rendelkezésre megbízható munkaerőpiaci előrejelzések, ráadásul a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ezzel kapcsolatos tanulmányai sem megalapozottak. Az egyesület példaként a 2013-as tanulmányt elemezte, amely állításuk szerint a működő vállalkozások mindössze 0,4 százalékának megkérdezése alapján született. Ráadásul az elért vállalkozások 15,2 százaléka, azaz 428 cég egyáltalán nem válaszolt arra a kérdésre, hogy négy év múlva várhatóan milyen szakképesítésű munkaerőt kíván alkalmazni. Az adatfelvételek során a vállalkozások 98 százalékát adó 20 fő alatti mikro- és kisvállalkozások nem képezték a kutatás célcsoportját, a nagyobb nemzetgazdasági jelentőségű szolgáltatóipar alul volt súlyozva a felmérésben, és a közszféra munkaerő-piaci kereslete is hiányzott a kutatásból.
