Ha megnézzük a korábbi közalapítványok működését, azt látjuk, hogy a jogvédő aggodalma nem alaptalan. Egy 1993-ban kelt törvény szerint ezek olyan speciális szervezetek voltak, amelyeket csak a kormány, egy helyi önkormányzat vagy az Országgyűlés hozhatott létre. Megszüntetésüket az egykori Pénzügyminisztérium 2006-ban azzal indokolta, hogy a „közalapítvány intézménye sok esetben a közpénzek elfolyatásának egyik alapvető csatornájává vált”, és a közalapítványok „valójában azért jöttek létre, hogy élvezzék az alapítványi formával járó előnyöket”, például az alapítótól való vagyoni elkülönültséget. A 2006-os törvény éppen ezeknek a visszaéléseknek az elkerülése érdekében rendelte el, hogy a kormány közalapítványok helyett alapítványokat se hozhasson létre. Ezt a tiltást oldanák most föl az új rendelkezésekkel. A módosítás érinti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló 2011. évi törvényt is. Ez utóbbi azért szorul változtatásra, mert – mint fentebb megírtuk – a kormány által létrehozott alapítványok sokkal kedvezőbb elbírálás alá fognak kerülni.
###HIRDETES2###
A házelnöki aláírásra váró jogszabály nem jelenti azt, hogy minden egyes kormányalapítványról törvénynek kell rendelkeznie, ehhez akár egy egyszerű kormányhatározat is elég lehet.
Egyetem épül Matolcsy eszméinek
Tizenkétmilliárd forintból fejleszti a Pallas Athéné Egyetemet a jegybank hasonló nevű hat alapítványa által létrehozott Kecskeméti Duális Oktatási Zrt., amelynek vezérigazgatója a Matolcsy rokonságához tartozó Szemerey Szabolcs. A részvénytársaság által közzétett közbeszerzési felhívás szerint a közbeszerzési eljárás eredményhirdetésére 2017 januárjában kerülhet sor, másfél év múlva pedig már a „campus komplexummal” bővül az egyetem gazdaságtudományi kara.
