Az elmúlt hét-nyolc évben legalább 100 gyermek házikorvosi praxis szűnt meg. 2012-ben még 1527 körzetben volt orvos, idén ez a szám már csak 1498 volt. A fővárosban sokkal kedvezőbb a szülők helyzete, hiszen ott kifejezetten sok a körzeti orvos, még egy 10 százalékos csökkenés sem viselné meg az ellátást. A IV. kerületben például van olyan rendelő, ahol hat orvos dolgozik, és naponta csupán két órát tudnak rendelni, mert jön a váltás. Az ilyen együttműködő csoportpraxisok előnye az lehet, hogy többfelé oszlik a rezsi és az alkalmazottak bére is. Vidéken azonban sokkal nehezebb orvost találni, és a praxisokat eladni is csak nagyon alacsony áron lehet, ha egyáltalán megveszi valaki. Póta György példaként említette Sárvárt, ahol négyen dolgoztak egy rendelőben, közülük egy orvos visszaadta a praxist, egyikük megbetegedett, így maradtak ketten. Ez azonban már akkora terhelést jelentett, hogy egyikük úgy döntött, így nem vállalja a körzetet. Végül egyetlen orvos maradt 3-4 ezer gyermekre.
Arra a kérdésre, hogy a gyermek háziorvosi praxis valójában miért nem elég vonzó a fiatalok számára, a szakmai egyesület elnöke úgy válaszolt: nem egyedül az alacsony jövedelem szerepel az indokok között, hiszen az utóbbi években sokat javult a helyzet. Legalább 25-30 százalékkal növekedett a háziorvosok bevétele, amely jelenleg akár nettó 200–300 ezer forint közötti fizetést is jelenthet. Ami azonban a pénznél is lényegesebb, hogy az idő és az energia nagy része nem orvosi munkával telik, hanem adminisztrációval. Ez pedig tizenegy év tanulás után nem mindenkinek vonzó, sokaknak elmegy a kedve, miután belekóstolnak abba, hogy milyenek a hétköznapok.
