A hét elején hallgatták ki tanúként a Fenyő-gyilkosságot vizsgáló Nemzeti Nyomozó Irodában (NNI) Székely Ferencet, az MTV egykori alelnökét, aki meghökkentő kijelentést is tett vallomásában.
A nyomozók arról kérdezték, hogy kitől értesült Fenyő János haláláról. Székely elmondta: régi munkatársa hívta azzal, hallotta-e, hogy lelőtték Fenyőt, mire Székely visszakérdezett: nem úgy történt, hogy Fenyő lőtte le Gyárfást?
A volt alelnök elképzelni sem tudta, hogy Fenyőt lőtték le, mivel a Gyárfással vívott csatáikból mindent a sportvezető nyert, ezért fekete humorként kérdezett vissza, hogy nem Gyárfás-e az áldozat.
Az akkori televíziós vezetőnek rálátása volt a Gyárfás és riválisa közötti háborúskodás részleteire
Fotó: MTI/Kovács Attila
Gyárfás Tamást tavaly áprilisban gyanúsították meg azzal, hogy felbujtotta Portik Tamást, ölesse meg üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost, akit 1998. február 11-én lőtt le Jozef Rohác. A gyilkosság 16 hónappal azután történt, hogy Gyárfás megnyerte a Nap TV-ért vívott háborút Fenyő ellen, amit utóbbi Székely szerint tudomásul is vett.
Az köztudott volt, hogy Fenyő és Gyárfás üzleti háborút vívott a Nap TV-ért. Az nem volt ismert eddig, hogy a kvázi kereskedelmi-politikai műsort, a Napkeltét gyártó Nap TV Kft. 1992-ben a Postabank és Princz Gábor cége, a Fuzió Kft. tulajdonába került korábbi tulajdonosaitól.
A Nap TV első tulajdonosai a Mozi- és Videógyártó Vállalat (MOVI – állami cég), a Mai Nap című napilap, Rupert Murdoch amerikai médiavállalkozó és a Magyar Távirati Iroda (MTI – állami cég). Ettől a négyestől vette meg a Nap TV-t Hankiss Elemér tévéelnök idején, 1992-ben Princz Gábor két cége.
Princz másfél évig birtokolta a Nap TV-t, ahol totális hatalomátvétel történt, Gyárfást azonnal leváltotta az ügyvezetői posztról. Korlátozta a producer hirdetési jogát is, s a Postabank próbálta pótolni a kieső bevételeket, sikertelenül. 1993-ban – Székely nyomására – Nahlik Gábor akkori tévéelnök vette vissza a Nap TV-t Princztől. Gyárfás visszakerült az ügyvezetői székbe.
A Napkeltét saját bevallása szerint Székely Ferenc találta ki, és főszerkesztője volt 1994-ig. Szerinte Gyárfás ügyvezetőként nagyon jól menedzselte a műsort, felelt a marketingért.
Akkor még nem volt törvényileg szabályozva a média, bármit lehetett hirdetni a műsorban, ami anyagilag is stabilizálta azt. Székely 1994-ben elutasította Horn Gyula miniszterelnök felkérését a tévéelnöki posztra, a műsorokért felelős alelnök lett, a Napkelte műsorának gyártására pedig Fenyő cégét, a Földgömb Kft.-t javasolta, ennek utóda lett a Stáb TV, Fenyő másik cége. Fenyőék 1994 végétől 1996-ig, Peták István tévéelnöki kinevezéséig készítették a műsort.
Peták azonnal felmondta Fenyővel a szerződést, és Gyárfással kötött újat, így a Nap Kft. visszakapta az egész műsort, ami még három évig futott a köztévén.
Székely vallomásában kitér a Gyárfás és Fenyő között, a Nap TV-ért kirobbant másfél éves háborúra is. A két – Székely megfogalmazásában – nagyon erős egójú ember között kialakult, mások által is gerjesztett konfliktus volt az egész.
Szerinte 1995-ben valaki kívülről kezdte szítani a tüzet közöttük, az ellenségeskedés 1996-ban csúcsosodott ki, amikor Peták visszaadta Gyárfásnak a műsorkészítési jogot. Ezzel a producer jogilag, erkölcsileg, üzletileg, tehát minden tekintetben győztesként került ki a konfliktusból. Az erről született választott bírósági döntést ugyanakkor Székely hibásnak tartotta.
A volt alelnök szemtanúja volt, amikor az 1996-os sajtóbálon Fenyő és Gyárfás kezet fogtak egymással. Fenyő azt mondta Székelynek 1997 májusában a Gyárfással vívott háborúról: „Olyanok voltunk, mint a Muppet Show-ban a két öreg, akik folyton veszekednek a páholyban, míg a többiek odalent intézik a bizniszeket…”
