A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-ig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje – írja összefoglalójában a hirado.hu.
A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével.
A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni.
Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a VII. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban.
Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak.
A gyertyák a Jézus születésével szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik
MTI/Vasvári Tamás
Advent jelképe az a koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születésével szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik.
A szokás a XIX. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén. Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak.
Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik
Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat kitépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és az ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük, és így férjet „édesgessenek” maguknak.
Borbála napján, december 4-én a lányok Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, és ha kizöldült, tudni lehetett, hogy a következő évben férjhez mennek.
December 13-án, Luca napján (a naptárreform előtt az év legrövidebb napján) a lányok 13 papírdarabra fiúneveket írtak, és minden nap tűzbe dobtak egyet: karácsonykor a megmaradt papír megmondta, ki lesz a férjük. Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat.
Szent András napját tréfásan disznóölő Szent Andrásnak is hívták, mert ekkor kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken vagy szombaton vágták a disznókat, mert olyankor böjtöltek az emberek.
Az adventi naptár eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz, az „igazi” naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolat rejlett. Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben. A vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul, az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy marcipán édesíti meg.
Az ország karácsonyfája
Az ország karácsonyfája adventtől vízkereszt napjáig díszíti a Kossuth teret. A parlament.hu oldalon olvasható tájékoztató szerint idén a veszprémi Rábané Trombitás Irma ajánlotta fel a kb. 18–20 méter magas, hetven centiméteres törzsátmérőjű, hat–nyolc tonnás ezüstfenyőt. A fenyőfa a katasztrófavédelem szakembereinek, a honvédség és a rendőrség munkatársainak közreműködésével érkezett meg a Kossuth térre, majd feldíszítették.
Az ország karácsonyfája díszkivilágításban a budapesti Kossuth téren
MTI/Máthé Zoltán
A fenyőfát új, 130 centiméter magas, 103 centiméter széles, 36 centiméter mély, háromdimenziós hatású, 25 kilogramm súlyú, nyolcágú csillag alakú, meleg fehér színhőmérsékletű, energiatakarékos LED fénnyel világító csúcsdísz ékesíti.
A díszítéshez – a korábbi évekhez hasonlóan – kétezer-ötszáz folyóméter fényfüzért használnak, 16 ezer darab energiatakarékos, színes LED-del. A szokásoknak megfelelően a fa mellé kerül a betlehemi jászol, mely december 24-én egészül ki a Kisjézussal. Az ország karácsonyfájának lebontását követően a faanyagot – tűzifaként – rászorulóknak ajánlja fel az Országgyűlés Hivatala.
