De megkerestük a törökországi pályázat kapcsolattartóját is, aki kevéssé volt tájékozott az irodák ügyében. Mások mellett azt kérdeztük tőle, hogy a törökországi partnerhálózat működtetéséhez rendelkezésre állnak-e a szükséges ingatlanok, vagy azok létrehozását a pályázónak kell vállalnia. Mint mondta, noha a felhívásban valóban megjelent feladatként az irodák kialakítása és üzemeltetése, azokat „nem a nulláról kell felépíteni”, az viszont már nem derült ki, hogy ez pontosan mit jelent.
A Magyar Kereskedőházak Zrt. legutóbb akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor tavaly kiderült, hogy az állami társaság kapcsolódik a Quaestor-ügyhöz, ugyanis a cég 3,8 milliárd forint közpénzt tartott a 77 milliárdos kárt okozó brókercégnél. A pénzt bedőlése napján utalta vissza a Quaestor az állami kereskedőháznak. De más szálon is kötődik a Quaestor a kereskedőházakhoz, a moszkvai és az isztambuli kirendeltséget ugyanis a brókercég üzemeltette. Előbbit Tarsoly Csaba Quaestor-vezér avatta fel Szijjártó Péter külügyminiszterrel 2013-ban. A brókercégnek amúgy más emlékezetes érdekeltsége is volt Moszkvában. A botrányos ottani vízumközpontot is a társaság üzemeltette, amelyben Kiss Szilárd, a tavaly januárban egy időre letartóztatott, a keleti nyitásért felelős kormánybiztos is központi szerepet kapott.
