„Mindent megteszünk, de óvodást nem tudunk csinálni”

A bonyhádi kistérségben elkeseredett városvezetők próbálják menteni a menthetőt. Körkép.

Kisdorognál is nagyobb gondokkal küzd a szomszéd település, Bonyhádvarasd, ahol értesüléseink szerint több héttel ezelőtt egy képviselő-testületi ülésen bejelentették az óvoda bezárását. Kérdéseinkkel megkerestük a falu első emberét is, de Csibi Zsolt nem akart nyilatkozni, így a település volt polgármesteréhez, Csaba Józsefnéhez fordultunk, aki azt mondta, hogy az óvoda bezárásáról szóló hír nem kacsa, de egyelőre a májusi beíratástól teszik függővé, hogy biztosan lakat kerül-e az intézményre.

Csaba Józsefné, aki 20 éven keresztül volt a település polgármestere közölte: a köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy a 13 fős minimumlétszám helyett akár nyolc gyerekkel is működtethető legyen az intézmény, ha „a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad”. Ez esetben a kormányhivataltól kell a településnek engedélyt kérnie. A volt polgármester elmondta, ezt az engedélyt még ő maga intézte, meg is kapták a 2013–2014-es, 2014–2015-ös és a 2015–2016-os tanévre is. A polgármester azért is döbbent meg az óvoda bezárásának hírét hallva, mert a következő tanévre is meglenne az engedélyezett gyereklétszám: tízen járnának az óvodába.

A volt polgármestertől megtudtuk, hogy több óvodása is lenne a falunak, csak sajnos az elmúlt években 4-5 család külföldre költözött gyerekestül, mert nem tudták fizetni a felvett devizahiteleket. A házak nagyon olcsók, az elmúlt két-három évben több fiatal is költözött a településre, de Csaba Józsefné szerint ha nem lesz óvoda, a faluba költözést százszor meggondolja majd a fiatalság. Úgy gondolja: nem fogadható el az az érv, hogy az intézmény finanszírozása ráfizetéses. „Persze, hogy az: az oktatáshoz mindig hozzá kell tenni, így volt ez az elmúlt 20 évben is” – így a városvezető. Az óvoda szerinte nem termelő, hanem szolgáltató vállalat, és ami nagyon fontos: népességmegtartó erő. Ha nem lesz óvoda, a fiatalok elmennek, akkor viszont a lakossági létszámra is kevesebb pénzt fognak kapni, még nagyobb bajban lesz a település.

A volt polgármester sajnálja a nemrégiben felújított, gyönyörű óvodát, amelynek a falai között évekkel ezelőtt 54 gyermek is ricsajozott. Az óvoda jelenleg két óvónőnek hat órában és egy dajkának teljes munkaidőben ad munkát. A volt polgármester a jelenlegitől úgy értesült, hogy ha valóban lakat kerülne az intézményre, akkor egy óvónőt és egy dajkát átvenne a bonyhádi óvoda, a másik óvónővel egyelőre még nem tudni, mi lesz. A település egyébként 2007-ben arra kényszerült, hogy bezárja az 1992-ben felépített iskoláját is.

A bonyhádvarasdi szülők természetesen nem maradnak magukra: a kisdorogi polgármester már felajánlotta, amennyiben az ő óvodájukba szeretnék íratni a bonyhádvarasdi óvoda megszűnését követően a szülők a gyermekeiket, abban az esetben lízingelnének egy buszt, és a polgármester szállítaná háztól házig a gyermekeket minden reggel egy óvodai dolgozó kíséretében. Ezzel csak egy probléma van: a szülők egyelőre úgy nyilatkoznak, hogy majd ők megoldják, és nekik egyszerűbb, ha a gyermekeiket magukkal viszik Bonyhádra, a szülők többsége ugyanis ott dolgozik. Klein Mihály szerint a varasdi óvoda bezárását Kisdorog is nagyon megérezné, mivel a varasdi óvodások étkeztetését is ők látják el, egészen pontosan a polgármester viszi a gyerekeknek saját gépkocsival és benzinnel minden áldott nap az ebédet, amiből évente egymillió forint bevétele származik a településnek. Jelenleg hatmilliós hiánnyal küzd Kisdorog, és ha ezt az étkeztetésből származó bevételt is elveszítik, akkor nem fogják tudni fenntartani a konyhát sem, ami újabb hatalmas kiesést jelentene.

Csak az óvónők bérére költünk, minden mást – játékok gyártásától a karbantartásig – megpróbálunk falun belül megoldani – árulta el Izmény polgármestere, Kelemen Ferenc, aki esténként saját kezével gyárt játékokat a helyi óvodának. Az 518 fős településen jelenleg 18 óvodáskorú gyermek él, akit másfél óvónő és egy dadus nevel napközben, amíg a szülők dolgoznak. Jövő szeptemberben sajnos már csak tíz gyermek marad, így a fenntartás már nem lesz ilyen egyszerű. „Mindent meg fogunk tenni, hogy az óvodánk megmaradjon, de óvodást nem tudunk csinálni” – mondta a polgármester.

Hiába teszi lehetővé a köznevelési törvény, hogy a 13 fős minimumlétszám helyett akár nyolc gyerekkel is működtethető legyen az óvoda, ha egyszerűen nem tudják fenntartani az intézményt – véli Simon László, Kismányok polgármestere, aki lapunknak elmondta, hogy a településnek évente 6 millió forintjába – a költségvetés háromnegyed részét felemésztve – kerül az óvoda. 2014-ben 12 főről 8 főre csökkent gyereklétszám, ezért a 350 fős zsákfalu polgármestere és képviselői úgy döntöttek, hogy nem tudják tovább fenntartani az intézményt: 2014. szeptember elsejétől egyelőre szüneteltetik az óvodai ellátást. A gyermekek szállításáról az önkormányzat gondoskodik, mindennap a négy kilométere található bonyhádmajosi óvodába szállítják őket. A kisbusz bérlése havonta 140 ezer forintjába kerül a településnek. Most saját buszt szeretnének vásárolni, amihez a térség országgyűlési képviselőjétől kértek segítséget.

Hogy megmenthessék az intézményt, arra is gondoltak, hogy az óvoda fenntartását átadják a német önkormányzatnak, de egyelőre ez lehetetlen feladatnak tűnik a költségek miatt: egy 24 férőhelyes óvodát nyolc fővel üzemeltetni kivitelezhetetlen a polgármester szerint. Ráadásul idén öt óvodás fog elballagni, és egy új gyermekkel nő a csoportlétszám, vagyis négy gyermek lesz mindössze szeptembertől. Az elkövetkező két évben nem lesz óvodás a faluban. Amikorra viszont újra lenne „utánpótlás”, addigra az a négy gyermek iskolás lesz már.

A téli megbetegedések idején előfordult olyan is, hogy egy dada és egy gyermek járt két hétig az óvodába. A polgármester szerint, ha megtelik a faluban található 13 üres ház, és lesz 10-11 óvodás korú gyermek, akkor van esély arra, hogy újra működjön az intézmény, de előfordult, hogy korábban is szüneteltették már a településen. Akkor úgy sikerült újraindítaniuk, hogy szakértői állásfoglalást kértek arról, hogy 12 gyerek mellé biztosan szükséges-e a törvényi előírás szerinti két óvónő és egy dada. Ezt követően egy óvónővel, illetve egy másik félállásban dolgozó munkatárssal, valamint egy dadával működtették az intézményt. „Jó lenne, ha a nyugdíjasok is beszállnának, és több lenne a gyerek” – mondta Simon László.

Az önkormányzatok szerint nagy luxus pár gyermekkel működtetni egy több férőhelyes óvodát: a villany és a fűtés ugyanannyiba kerül akkor is, ha száz és akkor is, ha tíz gyermek zsibong a falak között – mondta lapunknak Verba Attiláné. A Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógia tagozatának vezetője elárulta, hogy Csongrád megyében, Árpádhalom is hasonló cipőben jár: hiába tekinti a polgármester a szívügyének az álomszép helyen lévő, felújításra váró óvodát, nyolc gyermekkel ott sem tudják működtetni az intézményt. Pedig minden térbeli feltétel adott, hatalmas az udvar, de sajnos nincs rá pénz, és a játékok sem felelnek meg az uniós feltételeknek. A pénzhiányon túl további nagy gond még a gyermekhiány és a munkanélküliség a vezető szerint, aki az elmúlt években azt tapasztalta, hogy a nagyobb városokban inkább stagnál a gyereklétszám, sőt valahol némi növekedés is megfigyelhető. Nem mondható el ugyanez a falvakra, ahol sajnos a bevételek korlátozottak, és nagy a munkanélküliség is. Verba Attiláné elmondta: ellátatlanul természetesen nem maradhatnak a gyerekek, pláne most, hogy 2015 szeptemberétől hároméves kortól kötelező lesz az óvoda.

A kistelepülések óvodafenntartási gondjai kapcsán megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkárságát is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit javasolnak azoknak a polgármestereknek, akik mindent megtennének azért, hogy a település gyermekei helyben járjanak óvodába. Érdeklődtünk továbbá arról is, hogy a létszámhiány problémájára gyógyír lehet-e az óvodakötelesség hároméves korhatárra módosítása, és hogy ez a változtatás hány plusz gyermeket jelent majd szeptembertől.

2014 májusában Lázár János a nagylaki önkormányzat testületi ülésén azt mondta, hogy jó lenne, ha a kistelepülések óvodái átmenetileg felmentést kaphatnának a minimális létszámot előíró szabályok alól az intézmények megmentése érdekében. Lázár szerint az átmeneti felmentésre csak néhány évig lenne szükség, amíg az Orbán-kormány családpolitikai intézkedéseinek pozitív hatásai jelentkeznek. Lázár ugyanitt azt javasolta, hogy meg kellene vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy a határ menti települések iskoláiba és óvodáiba a határon túli magyarok állandó bejelentett magyarországi lakcím nélkül is beírathassák a gyermekeiket. Megkérdeztük a minisztériumtól, hogy hol tartanak most ezek a javaslatok. Kérdéseinkre érkezett válaszukat módosítás nélkül közöljük:

Jelenleg, azaz a 2014/2015. nevelési évben hatályos jogszabályok értelmében óvodakötelesek száma – azaz az 5 és 6 évesek száma – összesen: 164 857 fő. A 2014/2015. nevelési évben rendelkezésre álló férőhelyek száma összesen 380 273. A köznevelésről szóló törvény értelmében az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Ettől a főszabálytól eltérően, a település lélekszámától függetlenül az óvodában, bizonyos feltételhez kötötten lehetőség van arra is, hogy olyan gyermek is felvételre kerülhessen, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti (attól a naptól számítva, amelytől a jogviszonyát megkezdheti az óvodában). Az óvoda intézménytípus mellett másik lehetőség, hogy többcélú intézményt, azaz egységes óvoda-bölcsőde intézménytípust létesítenek a kistelepülési önkormányzatok (ha bölcsőde fenntartására helyben nem kötelezettek), így öt fő olyan gyermek is ellátható, aki az óvodai jogviszony megkezdése idején kétéves. Az állami költségvetés a köznevelési törvényben biztosított felhatalmazással összhangban mindkét fent említett esetben biztosítja megfelelő forrást is. Arról, hogy az önkormányzatok, köztük a települési önkormányzatok élnek-e a köznevelési törvény által biztosított jogokkal, a települési önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek.

Férőhely tehát bőven van, már csak több gyermek kellene, és akkor megoldódna a kistelepülések problémája.