A koronavírus-járvány alatt az otthoni szakápolás rendszerére számos teher hárul – mondta el a Magyar Nemzetnek Majerné Horváth Anita, a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület (MOHE) elnöke. Ismertetése szerint a szektor az egészségügyi rendszeren belül eleve túlterhelt, a jelenlegi járványügyi helyzet pedig tovább fokozta ezt.
– A járványhelyzetben a szakemberek igyekeznek minél több kórházi kapacitást fenntartani a vírussal fertőzötteknek, vagyis az otthoni szakellátás most különösen felértékelődött – hangsúlyozta a MOHE elnöke. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozta otthonápolási rendszerben szakápolók, gyógytornászok, logopédusok, fizikoterápiás szakasszisztensek dolgoznak, a hospice-ellátás pedig további szakemberekkel egészül ki, például hospice-orvossal, mentálhigiénés végzettségű kollégákkal, dietetikusokkal. – Azoknak a betegeknek, akiket hazaküldenek a kórházakból, sok esetben még egészségügyi szakellátásra van szükségük – mint például sebkötözés, katétercsere, infúziós terápia –, amit a háziorvosok elrendelése alapján az otthoni szakápolók végeznek, tehát a szakápolás iránti igény jelentősen megnőtt. Ezzel szemben ebben az időszakban a nem életmentő műtétek közül a legtöbbet elhalasztják, ezért a gyógytornászoknak jelentősen csökkent a vizitszámuk, ami nehézséget jelent, mert a fizetésük teljesítményen alapul – magyarázta a szakember.
A segítők nem járhatnak megfelelő védőfelszerelés nélkül házról-házra
Fotó: Kelet-Magyarország/Dodó Ferenc
A veszélyhelyzet miatt egy miniszteri utasítás alapján az egészségügyi szakdolgozóknak a főállásukban kell feladatot teljesíteniük, és nem vállalhatnak másodállást máshol, ami jelentős problémát jelent az otthoni szakápolás és a hospice-ellátás esetében, mivel Magyarországon az ebben a szektorban dolgozók jelentős része, mintegy hetven százalék részmunkaidős, vagyis másodállásban tevékenykedik. – A problémát súlyosbítja, hogy vannak olyan szakdolgozók is, akik karanténba kerültek – mutatott rá az elnök –, ezért az otthoni szakápolásban dolgozók jelentős része kiesik, miközben egyre növekszik az otthoni szakellátást igénylő betegek száma.
A másik jelentős probléma a MOHE elnöke szerint a védőeszközök hiánya. – Úgy tudjuk, jelentős mennyiségű szállítmány érkezik hazánkba maszkokból, kézfertőtlenítőkből, védőköpenyekből, kesztyűkből, és ezeket a kórházakba, valamint az alapellátáson belül a háziorvosokhoz, fogorvosokhoz el is juttatják, ám az otthoni szakápolási szolgálatok részére ebből már nem jut, hiába kapcsolódnak szorosan az alapellátáshoz – hívta fel a figyelmet a szakember. Az elnök szerint az is nehézséget okoz, hogy az otthonápolási szolgálatoknak a védőeszközök beszerzése is nehezen megy, mert nem élveznek elsőbbséget a megrendelt eszközök kiszolgálásánál. – Mivel már csak egy-két hétre elegendő készletünk van, hamarosan ez a helyzet is ellehetetleníti a munkát, hiszen a szakápolók és a betegek biztonsága miatt sem lehet felelősen védőfelszerelések nélkül háztól házig járni – hangsúlyozta Majerné Horváth Anita. A problémákat a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával együtt már jelezték az egészségügyi államtitkárságnak, remélik, hogy hamar választ kapnak.
– Reményteljes hír: a NEAK azzal igyekszik segíteni, hogy a már említett teljesítményalapú rendszer helyett átmenetileg átlagfinanszírozást biztosíthatnak a közeljövőben a szolgálatoknak – tette hozzá a MOHE elnöke, aki szerint minél előbb meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy az otthoni szakápolást továbbra is el tudják végezni a szakemberek.
