Parlamenti munkakerülők

Az országgyűlési képviselők egy része nem vesz részt személyesen a bizottsági munkában.

Ismerős neveket találni a legalább 50 százalékot hiányzó politikusok listáján. Bár nemrégiben a sajtót kerülő Farkas Flórián (Fidesz) miniszterelnöki biztos kapcsán lehetett hallani: olyan kevés alkalommal vett részt az európai ügyek bizottságának ülésein, hogy lecserélték; hiányzásainak aránya mindössze a képzeletbeli dobogó második helyére volt elég. Első helyen ugyanis a fenntartható fejlődés bizottságából történő közel 90 százalékos hiányzással az a Simonka György áll, akiről nemrégiben az Index azt állította: házkutatást tartott nála a Központi Nyomozó Főügyészség. Ezt a Fidesz politikusa tagadta.

A harmadik hely már nem a vezető kormánypárté: a DK politikusa, Oláh Lajos szerezte meg. Az ellenzéki képviselő a külügyi bizottság üléseit csak elvétve látogatta: 57 alkalomból mindössze 11-szer volt jelen.

Az is kiderül a Magyar Nemzet összesítéséből, hogy nemcsak a kormánypárti politikusok kerülték előszeretettel a bizottsági üléseket, hanem az ellenzéki képviselők is. Így például az ötödik leggyakoribb hiányzó Lukács Zoltán (MSZP) volt, a hetedik Schiffer András, az LMP nemrég visszavonult politikusa, a kilencedik pedig a kétharmad lebontójaként megismert, függetlenként a parlamentbe jutó Kész Zoltán lett.

Előkelő helyen szerepel a hiányzásokat halmozó politikusok listáján Rogán Antal is. Mielőtt a Fidesz képviselőjét a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterré nevezték ki, ő volt a parlament gazdasági bizottságának elnöke, ám a vezetői pozíció ellenére sem volt végig jelen az ülések közel 62 százalékán. A most már a kormányzati kommunikációért felelős miniszter egyébként az egyetlen a bizottsági ülések legalább 50 százalékáról hiányzó politikusok listáján, aki nem tagként, hanem elnökként nem járt be.

Ugyancsak figyelemre méltó a listán tizenötödik helyen szereplő Bíró Márk is, akinek neve a Fidesz néma leventéjeként vált ismertté, miután hat év alatt egyetlenegyszer sem szólalt fel a parlamentben. Szeptemberben azért cikkeztek róla, mert felesége korábban állami pályázaton nyert közpénzt arra, hogy napkollektorokat vegyen a férjével közös pásztói házukra. A politikus az üggyel kapcsolatban azt mondta az Indexnek: a támogatást végül mégsem vették igénybe. Érdemes még megemlíteni a kormánypárt képviselői közül Ágh Pétert és Hirt Ferencet, akik két bizottság tagjaiként mindkettőben 50 százalék körüli vagy a feletti hiányzást produkáltak.

Vannak ugyanakkor jól teljesítő képviselők is. Például amióta Répássy Róbertet (Fidesz) 2015 végén a törvényalkotási bizottság alelnökévé választották, még egyetlen alkalommal sem hiányzott. Sőt: tagja az igazságügyi bizottságnak is közel egy éve, amelynek ugyancsak minden egyes ülésén jelen volt. A szintén Fidesz-képviselő Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke sem hiányzott közel két és fél éves munkája alatt. Dúró Dóra (Jobbik) a kulturális bizottság elnökeként mindössze egyszer hagyta ki az ülést, míg férje, a párt vezetéséből kiszorított Novák Előd a népjóléti bizottság munkájában minden egyes alkalommal részt vett, amíg annak tagja volt.

Lapunk megkereste az üggyel kapcsolatban az Országgyűlés sajtóosztályát is. Arról érdeklődtünk, hogyan szankcionálják a bizottsági ülésekről sokat hiányzó politikusokat. A válasz szerint a képviselő tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha a bizottsági tag ülésszakonként a bizottsági ülések több mint felén, de legalább három ülésen igazolatlanul nem vesz részt. Arról viszont lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást, hány politikus kapott büntetést a bizottsági munkától való távolmaradás miatt.

A 2014 májusától hatályos szabályozás alapján az állandó bizottságok, a törvényalkotási bizottság és a magyarországi nemzetiségek bizottságának tisztségviselői részesülnek a képviselőknél magasabb mértékű tiszteletdíjban. Ugyanis az Országgyűlésről szóló törvény vonatkozó része alapján a fenti bizottságok elnökei tiszteletdíjának összege megegyezik az államtitkár – alapilletményből, illetménykiegészítésből és vezetői pótlékból álló – illetményének összegével. Az államtitkárok fizetése jelenleg 997 200 forint. Az alelnökök a képviselői tiszteletdíj – amely bruttó 750 000 forint körül van – 1,2-szeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosultak. Ugyanakkor a korábbi szabályozástól eltérően azok a tagok, akiknek nincs bizottsági tisztségük, csupán a tagságért nem kapnak a képviselői tiszteletdíjon felüli további juttatást. Szintén nem jár külön juttatás az eseti, illetve a vizsgálóbizottságok tisztségviselőinek, tagjainak sem.