Van egy másik, szintén a terrorizmus elleni harc égisze alatt született javaslat: ez már az alaptörvényt módosítaná, és bevezetne terrorveszélyhelyzet néven egy új, alapjogok korlátozására is lehetőséget adó különleges jogrendet. Tegnap a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság együttes, zárt ülést tartott, ahol a honvédelmi tárca és a szolgálatok képviselői tájékoztatták a politikusokat ennek okairól. Simicskó István a tanácskozás után szükségszerűnek nevezte a javaslatot, mert az adja meg – kétharmados parlamenti felhatalmazás alapján – a lehetőségét, hogy amennyiben a rendőri erők nem elegendők, a honvédség is segítse a munkájukat. A szabadságjogok korlátozásának kérdését a honvédelmi miniszter fontosnak nevezte, de szerinte ugyanilyen fontos a biztonság is. – Biztonság nélkül nincs szabadság – mondta, hozzátéve, hogy a jogkorlátozó intézkedések körét a pártokkal már lezajlott egyeztetések után jelentősen szűkítették. (Mint ismeretes, kikerült például a lehetőségek közül a sajtó ellenőrzése.)
Konszenzusról ugyanakkor ennél a javaslatnál nem lehet beszélni, mert bőven akad ellenzéki kritika. Miután az alaptörvény módosításához kétharmados többségre van szükség, a Jobbikon fog múlni, hogy végül elfogadja-e az Országgyűlés. Mirkóczki Ádám, a párt országgyűlési képviselője tegnap a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy frakciódöntés még nincs a kérdésben, de ő – mint aki végig részt vett az egyeztetéseken is – a támogatást fogja javasolni. Egyetértenek ugyanis azzal, hogy a honvédséget terrorveszély vagy terrortámadás esetén be lehessen vetni, akár új, különleges jogrend felhatalmazása alapján. – Magyarország biztonságából nem csinálunk pártpolitikát – szögezte le a politikus, de azt is hangsúlyozta, amennyiben a kormánypártok megpróbálnak bármit is „belecsempészni” a szövegbe, ami túlhatalmi törekvéseket eredményezhet, azonnal elállnak a támogatástól.
