Letöltendő börtön járna az állatkínzóknak

Ovádi Péter személyében kormányzati felelőst kapott az állatvédelem. A Nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztost október 1-jén nevezte ki Nagy István, az agrártárca vezetője. Az új biztos a lapunknak adott interjúban arról beszélt, hogy felül kell vizsgálni az ebrendészeti telepeket, központi szerephez kell juttatni az állatvédő szervezeteket és fel kell számolni az illegális szaporítókat. Elárulta azt is: azért fog küzdeni, hogy a bíróságokon precedensértékű ítéletek szülessenek, amelyek az állatkínzókat valóban elrettentik a bűncselekmények elkövetésétől.

Ovádi Péter Fotó: Kovács Bálint

– A gyepmesteri telepekről rengeteg rosszat hallani. A közbeszéd szerint oda, ha nem kerül elő rövid időn belül az eredeti tulajdonos, meghalni viszik az állatokat. Túlaltatásokról hallani, amit nem is a leghumánusabban végeznek el.

– Az ebrendészet az önkormányzati feladatok közé tartozik. Első lépésként látleletet kell venni, mert a gyepmesteri telepek közt nagyon sok különbség van. Van olyan, amelyik példaértékűen működik, állatmenhellyel együtt dolgoznak, betiltották az altatást, gazdásítanak örökbefogadó napokon. Viszont az is igaz, hogy sok helyen problémák vannak. Egy országos feltérképezés után meg tudjuk mondani, hol vannak a beavatkozási pontok. Kidolgozás alatt van a telepek szabályozása, amelyben meghatározzuk, milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy ebrendészeti telepnek. A továbbiakban hangsúlyt kell fektetni a kommunikációs felületekre. Javasoljuk, hogy minden gyepmesteri telepnek legyen Facebook-oldala, ahol fellelhető az összes befogott állat. Sok esetben hamarabb megtaláltak volna több tíz kilométerre elkóborolt kutyákat, ha lett volna nyilvános kommunikációs felület.

– Az állategészségügy és az ebrendészet önkormányzati feladat. A kormány miben tud a helyhatóságok segítségére lenni?

– Szemléletváltásra lehet szükség a polgármestereknél, hogy ne úgy tekintsenek erre, mint egy kötelező feladatra. Éppen ezért egy pilotprojektbe kezdünk bele Veszprémben. A kormány ötszázmillió forinttal támogatja egy állatmenhely és kompetencia-központ létrehozását. Egy állatmenhely sokkal több is tud lenni, mint egy állatotthon. Oktatásra, kutyatréningezésre, kutyasétáltatásra és találkozási pontnak is lehet használni; ebben a folyamatban számítunk a polgármesterek helyi szintű támogatására.

– Az állatvédelmi problémák többségét a szaporítók okozzák, akik méltatlan körülmények közt, ellenőrizetlenül tenyésztenek, majd a túltenyésztett, beteg állatok az utcán végzik. Nem hiába fektetett a kormány nagy hangsúlyt az ivartalanítási program fontosságára.

Ovádi Péter a gulyadombi kutyasétáltatónál – Fotó: Penovác Károly PK/Veszprém Megyei Napló

– Az ivartalanítási programnak nagyon nagy szerepe van abban, hogy kevesebb gazdátlan állat legyen. Az állatmenhelyek most már csak ivartalanítva adják ki a kutyákat az új gazdáikhoz. A civil szervezetek erőn felül teljesítenek, számos önkéntes a főállása mellett, társadalmi munkaként végzi ezeket a feladatokat. Az egyszázalékos felajánlásokból befolyó támogatás nagyon jó bevételi forrás az egyesületeknek, a lakosság is tesz hozzá, és az államnak is feladata van a fennmaradásukban. Olyan ivartalanítási programot kell létrehozni, amely a lakosság figyelmét is felhívja a házi kedvencként tartott állatok ivartalanítására. Lényeges, hogy ne legyen túlszaporodás. A legnagyobb harcot a szaporítók ellen vívjuk, ellenük minden rendelkezésre álló eszközzel fel kell lépni. Ebben a küzdelemben is van olyan civil szervezet, amelyikre számíthatunk és akikkel napi kapcsolatban állunk. Az Állatmentő Sereg például sokat segít az illegális szaporítóhelyek a felderítésében.

– A tervezett állatrendőrség feladata lenne az állatkínzókkal és az illegális szaporítók elleni fellépés. Hogyan képzeli el ennek a működését? A magyar módszer eltér a televíziókban látott tengerentúli példától…

– Kiváló civil hálózatunk van az állatvédelem területén, ráadásul ezek a szervezetek több évtizedes szakmai tapasztalatot tudnak felmutatni a felderítésben. Veszprém jó példa erre, ezt szeretném országos szintre kiterjeszteni. Egy asztalhoz ültettük a kormánymegbízottat, a rendőrkapitányt, a jegyzőket és az állatvédőket, hogy közösen gondolkodjanak a problémák megoldásáról. Két év alatt szép eredményeket értünk el, például az állatvédő egyesület folyamatos kapcsolatban áll a rendőrséggel. Ha felmerül a gyanú egy bűncselekmény elkövetésére, most már őket hívják ki szakértőként. Országosan is ezt a gyakorlatot kívánjuk bevezetni, hogy az állatokkal kapcsolatos ügyekhez a civilek a rendőrséggel karöltve menjenek ki egy-egy esethez. Azt szeretném elérni, hogy a rendőrség minden megyében kössön szerződést az ott tevékenykedő civil egyesülettel.

– Az állatmentés anyagilag megterhelő feladat, hiszen rossz körülmények között tartott, beteg állatokról van szó, többségük komoly állatorvosi kezelést igényel. Mint tudjuk, az állategészségügyet nem lehet társadalombiztosítási alapon igénybe venni, a számlát valakinek állnia kell.

– Általánosságban véve nagyon jó állatorvosaink vannak, és ahogy látom, az állatvédő szervezetekben egy-egy állatorvos is tag, aki sok esetben önként látja el a mentett állatokat.

– Az ország egyik legismertebb ebtelepe a budapesti Illatos úti állategészségügyi és ebrendészeti telep, amely az elmúlt években példátlan fejlődésen ment keresztül. Most pedig azt látjuk, hogy Handl Tamás, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság új igazgatójának kezei között hanyatlásnak indult, mert a szakmai alapokat a gazdasági szemlélet váltotta fel.

– Sajnálatos, ami az Illatos úton történik, visszalépések történnek, attól függetlenül, hogy Karácsony Gergely főpolgármester úr bejelentette, milyen állatvédelmi törekvéseik vannak. A korábbi városvezetés és a Dokta Alapítvány jóvoltából rengeteg fejlesztés történt az elmúlt tíz évben, számos orvostechnikai eszközzel gyarapodott az ebtelep. Azt lehetett mondani, hogy „Bezzeg az Illatos úton, milyen szakmai felkészültséggel zajlik a munka!”. Most azt halljuk, hogy túlaltatást terveztek, klórtablettával és hideg vízzel mosnak fel, és takarékossági okokból éjszakára lezárják a fűtést. Nemrég beszéltem Karácsony Gergely állatvédelmi szakmai kinevezettjével, Szabó Rebekával, és arra kértem, hogy ha kell, konfrontálódjon a főnökével, hogy az állatvédelem ne visszafelé, hanem előre haladjon Budapesten. A jelek egyelőre nem megnyugtatók, politikai tisztogatások történtek, és még az Illatos úthoz köthető civil szervezettől, a Dokta Alapítványtól sem akarták sokáig elfogadni a négymillió forintos segítséget.