A jegybank működésének ellenőrzésével kapcsolatosan is vannak fenntartásai az ügyvivőnek. Szerinte az Állami Számvevőszék vagy a felügyelőbizottság vizsgálhatná, hogy a szabályoknak megfelelően működik-e az MNB vagy sem. Vagyis megállapíthatták volna, hogy szabálytalanul hozták létre az alapítványokat. – Mi azt is kezdeményeztük, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja meg az alapítványok gazdálkodását, hiszen azok közpénzzel gazdálkodnak. De mostanáig nem rendelte el a kormány az ellenőrzést – nyilatkozta Bodnár.
Hasonlóképpen vélekedik Mellár Tamás közgazdász is. Szerinte hatalmas pénzek kerültek ki a költségvetés hatásköréből, amit a jegybank az alapítványaira fordított. Pedig ezeknek az alapítványoknak semmi köze a jegybank alapfeladataihoz, azaz a monetáris politika kialakításához vagy a forint értékállóságának megteremtéséhez. – Ilyen mértékű alapítványi költekezés elfogadhatatlan, már csak azért is, mert például az oktatás területén erőteljesen torzítja a közgazdászképzést, és feszültséget okoz azzal, hogy nagyságrendileg akkora összeget fordít képzésekre, amennyi a teljes magyar felsőoktatás költségvetése – fejtegette a szakértő. Mellár szintén úgy látja, hogy szabálytalan az alapítványok állampapír-vásárlása (körülbelül kétszázmilliárdért vettek állampapírt). Az uniós szabályok megsértésén túl azért is, mert trükközni lehet vele. Ha ugyanis a mérési időszakban az állampapírokat átadják az Államadósság-kezelő Központnak, akkor csökken az államadósság. A mérési időpont után pedig ismét vissza lehet venni a papírokat.
