A bíró szerint teljesen érthető, ha sok szakmabeli állását, megélhetését félti, és inkább hallgatnak a problémákról. A csend nem arról tanúskodik, hogy a bírósági vezetésben, rendszerben minden rendben van.
Beszédes Szepesvári szerint az is, hogy a bíróságok iránti közbizalom egyes becslések szerint 40 százalékra esett, és a legoptimistább kimutatások is csak 60 százalékon mérik – utóbbi szint a szerinte átkos Lomniczi–Baka-rendszerben, 2011 előtt a minimálértéket jelentették.
„A polgár azt érzékeli, hogy gyors, hatékony és majdnem biztos igazságot nem kap”
– mondta a bíró, aki szerint a mostani struktúra nem segíti a jó bíráskodást, miközben az lenne a feladata, hogy a gyengéből közepest, a közepesből jót, a jóból pedig kiváló bírót faragjon.
Ha folytatódik ez a folyamat, akkor a maradék bizalom is könnyen elillanhat. Ebben az is benne van, hogy akár valótlan vádak is érhetnek bírákat, akik éppen egy jó ítéletet hoznak: nekik sem fognak hinni a polgárok, mert annyi a rossz a tapasztalatuk.
Szepesházi szerint mindemellett a vezetőkkel kapcsolatos botrányok a tárgyalóteremben csapódnak le, tehát nem feltétlenül az adott vezető érzékeli, hanem a „mezei” bíró.
