Lapunk pénteken írta meg: nem világos, pontosan milyen jogcímen fizettettek többletdíjakat eleve költségtérítéses diákokkal a Szegedi Tudományegyetem egyes idegen nyelvű, orvosi jellegű képzésein. Az intézmény válaszában azt hangsúlyozta: a hallgatói képviselők által is jóváhagyott, az idegen nyelvű térítéses képzésről szóló szabályzat rögzítette a költségeket. Ennek ellenére arról is beszámoltak: már nem szedik a kérdéses díjakat.
Harc az egyetem és az EHÖK-elnök közt
Egy tavaly szeptember elsején hatályba lépő törvénymódosítás szerint legfeljebb négy évig lehet részt venni a hallgatói önkormányzat munkájában, és ebbe az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a módosítás előtti időt is bele kell számolni – erről számolt be az Átlátszó Oktatás júniusban. Így a Szegedi Tudományegyetem megsemmisítette a 2009 óta EHÖK-elnöki pozíciót betöltő Török Márk tavaly szeptember 24-i újraválasztásáról szóló határozatot, ezután írták meg nyílt levelüket a szegedi dékánok. Ám Török azzal érvelt, egy tavaly decemberi Emmi-állásfoglalás szerint „a megbízás négyéves időtartama a rendelkezés hatálybalépését követően számítandó”, vagyis a négyéves korlát csak majd valamikor 2019-ben lenne először alkalmazható. Ugyanakkor az Átlátszó Oktatás is kérte a minisztérium véleményét, amely júniusban azt írta: a négyéves korlát már tavaly szeptember óta kötelező, és az egyetem is ezt az értelmezést tekinti magára nézve kötelezőnek. Tehát Török mégsem lehetne EHÖK-elnök. Ugyanakkor emiatt a szegedi hallgatói önkormányzat vezetője bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett. Az eljárás halasztó hatályú, Török tehát egyelőre elnök maradhat. (MN)
