Szülőtartás: nincs perdömping

A szakemberek szerint az idősotthonok perköltségei várhatóan magasabbak lesznek a bevételnél.

Arról, hogyan halmozódik fel az idősotthonok tartozása, az egyik budapesti átmeneti otthon munkatársa mesélt nekünk. Valamennyi otthonban megállapítanak egy úgynevezett intézményi térítési díjat. Ez az az összeg, amennyibe valóban kerül egy-egy gondozott ellátása. Az ellátottak azonban rendszerint nem ezt, hanem az ennél alacsonyabb, úgynevezett személyi térítési díjat fizetik, amelynek alapja az illető jövedelme, vagyis nyugdíja. A törvény alapján a személyi térítési díj nem haladhatja meg az illető jövedelmének hatvan százalékát. Gond akkor van, ha a gondozott papíron szereplő bevétele és rendelkezésre álló pénze között jelentős az eltérés. Ez a helyzet például akkor állhat elő, amikor a rokonok hitelt vesznek fel a gondozott nevére, és a nyugdíjából vonják le a törlesztőrészletet. Szintén előfordul, hogy a hozzátartozók elveszik a gondozottól a nyugdíj egy részét, még mielőtt be tudná fizetni a térítési díját. Ilyen esetekben egyébként az idős ember kérhet méltányosságot az intézménytől, ami néhány tízezer forintos könnyebbséget jelenthet számára. A törvénymódosítás arra is lehetőséget ad az idősotthonoknak, hogy az eredeti térítési díj és a méltányossággal csökkentett díj közti különbséget utólag visszaköveteljék a gyermekektől. Ha a gondozott meghal, és a hozzátartozók nem rendezik a fennmaradó tartozást, ráterhelik a hagyatékra. Ez esetben hosszú idő, gyakran évek telnek el, mire az összeg az otthonhoz kerül.