A Fővárosi Főügyészség Gyárfás Tamásnak tizenkét év fegyház kiszabását és a közügyektől való tízéves eltiltását javasolja majd a Fenyő-gyilkosság perében – felbujtói szerepkörének teljes körű beismerése esetén – a per-előkészítő ülésen. Ibolya Tibor fővárosi főügyész a PestiSrácok.hu-nak kifejtette: nem ismer a magyar kriminalisztika történetében még egy olyan „ismeretlenesként” indult emberölési ügyet, ahol utóbb a felbujtó személyére vonatkozóan annyi bizonyíték került volna elő, mint Gyárfás Tamás esetében.
A vádiratot alátámasztó legfontosabb bizonyítékok között ott vannak a Gyárfás Tamás és az olajbűnözés zászlóshajója, az Energol Rt. egykori igazgatója, Portik Tamás között a 2000-es években lezajlott beszélgetések. Ezeket Portik vette fel titokban, és 2018 végén bukkantak rá a rendőrök a Farkasréti temetőben. Ezekről a felvételekről mondta azt korábban a Magyar Nemzetnek Gyárfás Tamás, hogy őt igazolják, mivel kitűnik belőlük, hogy Portik rendre ki akarja mondatni vele, hogy köze volt Fenyő halálához, ám ő ezt sorra visszautasította.
Ibolya Tibor erre vonatkozóan leszögezte: noha a megbízás pontos körülményei nem ismertek, a hangfelvételek és a további bizonyítékok alapján mégis igazolni lehet Gyárfás bűnösségét. – A felvételeken hallhatóak olyan mondatok, melyekből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy korábban megtörtént a gyilkossági ajánlat és annak az elfogadása, ezért meggyőződésem, hogy Gyárfás Tamás részese a bűncselekménynek – fogalmazott a fővárosi főügyész. Szerinte az Aranykéz utcai robbantás ügyében is megállapítható volt a felbujtás, habár a megbízás pontos körülményeire nem derült fény.
Mint ismert, az Aranykéz utcai, négy halottat és húsz súlyos sérültet követelő robbantásért – valamint Fenyő János kivégzéséért – életfogytiglani fegyházat kapott a szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác, a felbujtásért pedig Portik Tamásra róttak ki 13 év fegyházat. Rohác legkorábban 30 év letöltése után szabadulhat. Portik esetében pedig, mivel a Fenyő-ügyben játszott szerepe akkor még nem volt ismert, utóbb a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítást indítványozott a fővárosi táblabíróságon. A hatóság szerint a volt olajos vállalkozó ölette meg Roháccsal Fenyő Jánost 1998. február 11-én.
A sportvezető vélhetően nem fog beismerő vallomást tenni
Fotó: Havran Zoltán
Ugyanebben a nyomozásban emelt vádat a minap a Fővárosi Főügyészség Gyárfás Tamás ellen, a vádirat szerint a sportvezető bujtotta fel Portik Tamást, hogy ölesse meg üzleti ellenlábasát, Fenyő Jánost. Az ügyben a Fővárosi Törvényszéken még ősszel kitűzhetik az előkészítő ülés időpontját.
Gyárfás Tamás az eljárás során végig tagadta a gyanúsítást, majd a vádat, így beismerése az előkészítő ülésen sem valószínű. A sportvezető védekezésének alapja, hogy már korábban – számára kedvezően – lezárult a Fenyő Jánossal folytatott üzleti vitája, amiről hivatalos irat is született, így nem életszerű, hogy rá egy évvel bárkit megbízott volna Fenyő félreállításával.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész szerint azonban a védelem álláspontjával szemben az ügyészségnek több adat is a rendelkezésre áll, miszerint Fenyő és Gyárfás között az ellenségeskedés nem ért véget azzal, hogy Gyárfás Tamás 1997. január elsejétől visszaszerezte a Napkelte szerkesztési jogát, sőt az egymás iránti gyűlölet csak fokozódott. Mindehhez bizonyítékként társulnak Tasnádi Péter és környezete vallomásai: az ezzel kapcsolatos, titkosítás alól feloldott rendőri jelentések szerint Gyárfás Tasnádi Pétert is megbízta a gyilkosság megszervezésével, mivel azonban semmi nem történt, Portikhoz fordult.
A Portik Tamás elleni perújítás, valamint a Gyárfás Tamás elleni büntetőper még nem jelenti azt, hogy befejeződött volna a Fenyő-gyilkosság nyomozása. Erre utalt a fővárosi főügyész is.
A Magyar Nemzet értesülése szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda, valamint az 1990-es évek alvilági leszámolásai miatt indult eljárásokat irányító belügyminiszteri megbízott, Horváth András továbbra is nyomozást folytat a Fenyő-ügy merénylőinek elfogása és bíróság elé állítása érdekében. Fenyő János meggyilkolása jól előkészített és végrehajtott kivégzés volt, amelyben legalább tucatnyian vettek részt Rohácon kívül. A bérgyilkost egy Mitsubishi Galant gépkocsival vitte két társa a Margit utcába, Fenyő Mercedesét a VICO-székháztól követve.
A Margit körútnál Fenyő megállni kényszerült a piros lámpa miatt. A két autóval mögötte megálló Mitsubishiből ekkor ugrott ki Rohác, előreszaladt, és a szélvédőn keresztül beleeresztette Fenyőbe az Agram 2000 típusú, horvát minigéppisztolya szinte teljes tárát. A médiavállalkozó azonnal meghalt. Rohác a fegyvert egy parkoló autó alá dobta, kisétált a körútra, majd a Mechwart-liget felé indult, az első kapualjba bedobta a sapkáját és a felsőruházatát is. Ez hibának bizonyult, a sapkában ugyanis megtalálták a hajszálait.
A Mitsubishi Galantot két hónap múlva valaki leparkolta Rózsadombon, egy Fenyővel barátságot ápolt SZDSZ-es képviselő lakása előtti útszakaszon. Az autóban további DNS-hordozókat találtak. Az akcióban közvetlenül részt vevők vélhetően szintén szlovákiai bűnözők voltak, csakúgy, mint az, aki egy teherautóval várakozott Fenyőre a merénylettől távolabb, hogy elállja az útját. A teherautó szintén tele volt DNS-hordozó anyagmaradványokkal, ami lehetővé teszi az azonosítást.
