Tovább faragja a kabinet a köznevelési törvényt

A kormány spórolna a nevelő-oktató munkát segítők bérén.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján található tervezet szerint a kormány újból módosítaná a köznevelési törvényt. Ebből többek között kiderül: hiába vonatkozik a pedagógusi életpályamodell a pedagógiai szakképesítésű, nevelő-oktató munkát segítő munkakörben dolgozókra, a tervezet szerint a jövőben legfeljebb a pedagógus I. kategóriáig juthatnának, az ennél magasabb fizetéssel járó pedagógus II. vagy mesterpedagógus szintre nem. Sőt ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő szakembert korábban pedagógus-munkakörben alkalmazták, és pedagógus I. fokozatnál magasabb fokozatot ért el, munkabérét akkor is a pedagógus I. kategóriának megfelelően kell megállapítani. A módosítás indoklásaként azt írták, méltánytalan lenne, ha egy pedagógus szakképzettségű segítő dolgozónak ugyan­olyan minősítésen kellene átesnie, mint egy pedagógusi munkakörben dolgozónak, és az is, ha a minősítési eljárás követelményei eltérőek lennének a két foglalkoztatotti körben. Utóbbi a kormány szerint olyan tendenciát is elindíthatna, hogy a pedagógus szakképzettségűek nevelő-oktató munkát segítő munkakörben helyezkednének el inkább, hogy egyszerűbb minősítési eljáráson keresztül juthassanak magasabb fokozatba. A tervezet hatásvizsgálata ugyanakkor megjegyzi: „A módosítás költségvetési megtakarítást eredményezhet.”

A köznevelési törvény módosítása arról is rendelkezne: a Klebelsberg Központtá alakuló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületekből tankerületi központokká szervezett egységeinek már november 15-én létre kell jönnie, „hogy a 2017. január 1-jei átalakulás megtörténjen”.

Az érettségivel kapcsolatban is változtatna az új szabályozás abban a tekintetben, hogy a vizsgakövetelmények „érdemi megváltoztatására” irányuló rendelkezést az érettségi vizsgára jelentkezés előtt két évvel kellene kiadni. Hogy pontosan mit értenek „érdemi megváltoztatás” alatt, azt nem részletezték, így kérdés, hogy a jogszabály gyakorlati intézkedése nem ütközne-e problémába ennek értelmezése miatt.

Továbbá zsúfoltabbak lehetnek a jövőben az alapfokú művészeti iskolák táncművészeti osztályai: amíg a jelenleg hatályos szabályozás 8–20 főt határoz meg, ez a jövőben 10–24 főre emelkedhet. Ezt azzal indokolták a tervezet készítői: az átlag csoport- és osztálylétszám az alapja többek között az alapfeladatok ellátásához szükséges pedagógusi álláshelyek kiszámításának. A módosítás hiányában viszont a fenti számítási mód nagyon sok pedagógus-álláshely létesítését tenné szükségessé.

Teljesen feleslegesek a módosítások – értékelte a változtatások tervezetét Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője. A szakember elfogadhatatlannak nevezte, hogy az érintett, nevelés-oktatást segítő munkakörökben dolgozók legfeljebb a pedagógus I. kategóriáig juthassanak az életpályán. Véleménye szerint ez pont olyan munkakörökben – például pedagógiai asszisztens – korlátozná az előmenetelt, amely nélkül a gyermekekkel való foglalkozás nem szervezhető meg. A szakszervezet az érettségivel kapcsolatos módosítást is „szakmai tévedésnek” tekinti, a két év helyett „a felmenő rendszerben történő bevezetéshez szükséges időt” jelölnék meg változtatási határidőként.

A felmenő rendszerben való bevezetés azt jelentené: az érettségimódosítások csak azokra a diákokra vonatkoznának, akik bevezetésük után kezdték meg középiskolai tanulmányaikat. Szüdi János ezzel kapcsolatos példaként a földrajzoktatást említette: ezt a tantárgyat 9–10. osztályban tanulják a diákok, így egyáltalán nem lenne szerencsés, ha utólag változtatnának az érettségikövetelményein, akkor, amikor a gyerek már a 11. osztályba jár, és egy éve van a vizsgáig.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem támogatja a kötelező gimnáziumi felvételit – közölte Mendrey László, a szervezet elnöke. Az elnök szerint ha bevezetik a tervezetet, az valószínűleg a felvételi szigorítását jelentheti, ennek pedig az a célja, hogy kevesebben jussanak be középiskolába. Mindez kevesebb diákot, osztályt, intézményt és pedagógust eredményezne. Szólt arról is, hogy a középiskolai felvételi rendszer már hosszú ideje létezik, és a központilag kidolgozott teszteket mindenkinek meg kell írnia, aki gimnáziumba jelentkezik. „Itt nincs nóvum, csak a politikai sandaság” – mondta Mendrey László, hozzátéve, hogy valójában a rendszer megszigorításáról lehet szó. (MTI)

###HIRDETES2###