A mai napon ülésezett a Digitális Szabadság Bizottság, a grémium a transznacionális technológiai cégek működésének átláthatóvá tételét tűzte ki célul. A téma adott volt: a rendkívüli ülés során arról tárgyaltak, hogy a közelmúltban szintet léptek a techóriások, amikor különösebb indoklás nélkül már egy állami vezetőt is elnémítottak.
– Az illetékes állami intézményekkel egyeztettünk ma délelőtt, el fogjuk kezdeni a munkát az Igazságügyi Minisztériumban és tavasszal szeretnénk egy törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni
– nyilatkozta az ülés szünetében a Magyar Nemzetnek Varga Judit igazságügyi miniszter. Mint a tárcavezető elmondta, három fő célkitűzést szeretnének megvalósítani:
- a jogállamisági garanciákat az online térben is számon lehessen kérni;
- átláthatósági követelményt fogalmaznának meg, amely magában foglalja a tisztességes eljáráshoz való jogot;
- valamint meg kell védeni a magyar állampolgárok szólás- és véleményszabadságát.
– Egyértelmű, hogy a hazai szabályozó csak a hazai gyakorlatot vizsgálhatja. A célkitűzésünk, hogy az alkotmányos keretek számon kérhetők legyenek a Magyarországon tevékenykedő techóriásokon
– mondta lapunknak Varga Judit.
A tárcavezető elmondta, fontos, hogy az alkotmányos keretek számon kérhetők legyenek a Magyarországon tevékenykedő techóriásokon. Fotó: Kurucz Árpád
Az igazságügyi miniszter emlékeztetett, egy éve vizsgálódik a bizottság, számos tapasztalatot, állampolgári véleményt gyűjtöttek, valamint számos visszajelzés érkezett a Gazdasági Versenyhivataltól, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól és az ombudsmantól is. A bizottság munkája során a határokon túlnyúlóan vizsgálódott: létezik szabályozás Németországban és Franciaországban, valamint Lengyelországban is van egy javaslat a szólásszabadság védelmében, valamint egy uniós javaslat is formálódik tavaly december óta.
– A nemzetközi közösséggel együttműködve egy jó nemzetközi szabályozás kialakításán is dolgozunk, de nem várhatunk a hazai jogalkotással sem, ugyanis bárki bármikor kikapcsolható és ennek a jogorvoslati rendje átláthatatlan
– szögezte a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Varga Judit.
– Fontos, hogy elkerüljük a pszeudó jogrendszerek vagy párhuzamos jogrendszerek kialakulását, nem lehetnek államként fellépő szereplők a techóriások csak azért, mert a szolgáltatásaik révén a társadalom széles tömegeit képesek befolyásolni algoritmusaik útján. Ez nem fér össze a jogállamiság elveivel és ebben, úgy látom, partner az EU is – vélekedett a tárcavezető. Hozzátette: sőt még Jouruvá uniós biztos is olyan véleményt fogalmazott meg a kérdésben, amit Varga Judit is el tud fogadni. – Nem hittem volna, hogy erre sor kerülhet – mondta kedélyesen a tárcavezető.
A miniszter úgy összegzett: a techóriások szintet léptek az amerikai elnök letiltásával, az ehhez hasonló döntéseket pedig vissza kell szorítani és átláthatóvá kell tenni.
A nemzetközi példákra kitérve Varga Judit megjegyezte, hogy a szabályozás kialakítása most kezdődik meg, ezért a munka ezen fázisában még nem tudja megmondani, hogy mely ország szabályozása lehet irányadó. Kiemelte: olyan jogorvoslati mechanizmusokat kellene bevezetni, amely egy átlag magyar állampolgárnak egyértelmű, ami az ő védelmét a legkönnyebbé, leghatékonyabbá teheti. Ebből a szempontból az igazságügyi miniszter szerint fontos, hogy az adott technológiai vállalatnak legyen ügyfélszolgálata vagy állandó képviselője az uniós tagállamokban – ez lehet a készülő jogszabálycsomag egyik eleme.
Azon kérdésünkre, hogy a készülő szabályozásokat vajon mennyire fogják figyelembe venni a techóriások, Varga Judit úgy fogalmazott: nem feltétlenül a szankció, a büntetés a megoldás, a techcégeket érdekeltté kell tenni abban, hogy jogkövető magatartást tanúsítsanak. Mint mondta, fontos a párbeszéd ezekkel a vállalatokkal, ám azt is hozzátette:
„a techóriások szolgáltatásukkal profithoz jutnak a közösségi használat során, így ha ők nem követik az adott tagállam jogrendszerét, saját magukat is hiteltelenítik a felhasználók előtt”
– zárta a beszélgetést Varga Judit igazságügyi miniszter.
