Zárul az olló, egyre kevesebb a nélkülöző magyar család

Folyamatosan csökken a szegénység és ezzel párhuzamosan erősödik a középosztály Magyarországon. Azon túl, hogy összességében nő a fogyasztás, a családok sokkal több pénzt tudnak szabadidőre, kultúrára, szórakozásra fordítani – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Rétvári Bence. A KDNP alelnöke szerint előremutató, hogy éppen a legszegényebb háztartások reál­jövedelme nőtt a legnagyobb mértékben.

A gyermekvállalás ma már nem jelent megrázkódtatást a családok anyagi helyzetében Fotó: Havran Zoltán

A kereszténydemokrata képviselő kitért arra is, hogy a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 2018-ban a teljes népesség 18,9 százalékát érintette, azaz 1,280 millió fővel kevesebb embert, mint az évtized elején. Súlyos anyagi nélkülözésben a lakosság 8,7 százaléka érintett, ami 1,421 millió fővel kevesebb, mint 2010-ben. Jövedelmi szegénységben 2018-ban a magyarok 12,4 százaléka élt, ami érezhetően alacsonyabb arány, mint a 2010-es 14,1 százalék.

Azok aránya, akik mindhárom szegénységi dimenzióban együttesen érintettek, mindössze 1,1 százalék (103 ezer fő), ez pedig azt jelenti, hogy a legrosszabb körülmények között élők aránya drasztikusan, csaknem negyedére esett vissza 2010 óta.

Egyre több háztartásban engedhetik meg maguknak drágább gépek és elektronikai eszközök megvásárlását is. Most kétszer annyian használnak mosogatógépet, mint 2010-ben, arányuk 10,3-ről 22,8 százalékra emelkedett, csaknem háromszorosára nőtt a laptoppal, note­bookkal rendelkező háztartások aránya is, 16,9 százalékról 47,5 százalékra, de megugrott a LED-, az LCD- vagy a plazmatévék aránya is, a 2010-es 11,1 százalékhoz képest 2018-ban már a háztartások 63,8 százalékában megtalálhatók voltak.

Ezekhez hasonlóan növekedés történt a netbookok, tabletek, PDA-k körében is, alig 10-ről 15 százalék fölé, valamint egyre több a saját tulajdonú személygépkocsi, amellyel 2010-ben a háztartások 46,4, míg 2018-ban 56,9 százaléka rendelkezett.