Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az irányelvei közül néhány éve elvetette a köldökzsinór korai leszorítását. Arról viszont nem rendelkezik hivatalosan senki, hogy mikor vágják el azt. Egy pár éve végzett ellenőrzés során kiderült, hogy az Egyesült Királyság kórházaiban a megszületést követően szinte azonnal elvágták a köldökzsinórt. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy ez nem feltétlenül a legjobb gyakorlat, mert egészségügyi problémákhoz vezethet a későbbiekben.
Világszerte az óvodás korú gyermekek negyede szenved vashiányos vérszegénységben, ami a vashiány legsúlyosabb formája. Európában az előfordulási aránya 3-7 százalék. Ez jelentős gondokat okoz, mert károsan befolyásolhatja a gyermek agyának fejlődését. A kutatók szerint a legegyszerűbb megoldás, ha biztosítják a kicsik számára a legjobb kezdést: a méhlepényből maximalizálják a vér-és vasraktár feltöltését. Ha a születés után várnak még három percet a köldökzsinór leszorításával, akár egyharmaddal is növelhetik a kicsi vérmennyiségét.
A legutóbb végzett kutatások során svéd tudósok 400 újszülött adatait vizsgálták meg, akik problémamentes terhességből születtek. Néhányuknál legalább 3 percet vártak a leszorítással, a többieknél pedig ezt születés után 10 másodpercen belül elvégezték. A késleltetett lekötés hatására négy hónapos korban sokkal jobbnak mutatkozott a kicsik vasszintje, kevesebb vérszegényt találtak köztük. Ráadásul a korábbi aggodalmakat cáfolva (nevezetesen, hogy a későbbi beavatkozás hatására jobban besárgulnak) semmilyen káros hatás nem jelentkezett.
A kutatók becslése szerint minden húsz késleltetett lekötéssel megelőznek egy vashiányos vérszegénységet. Szerintük ezt az eljárást kellene standardizálni problémamentes terhességből időre született gyermekek esetén. A Szülészek és Nőgyógyászok Királyi Szakmai Kollégiuma (RCOG) nem tett kifejezett javaslatot a köldökzsinór lekötésének időpontjára, de tudományos véleményezésük elismerte: ”Az azonnali leszorítás szigorú kiértékelés nélkül vált rutineljárássá” Ezen a területen további kutatásokra van szükség.
”Az első néhány hónap során fellépő vashiányt összefüggésbe hozták a megkésett idegi fejlődéssel, amely akár visszafordíthatatlan is lehet. Azt nem lehet tudni, hogy a lepényi transzfúzió növelésével javítható e a korai idegi fejlődés, de a feltételezést nagyobb léptékű, randomizált kísérletek során is tesztelni kell” – jelentette ki Patrick O’Brien szóvivő, és hozzátette, hogy egyre több érv szól amellett, hogy később szorítsák le a köldökzsinórt, ezért már több brit kórházban is bevezették ennek gyakorlatát. ”A szakmai kollégium megvizsgálja ezt és a többi bizonyítékot is, hogy fontolóra vehesse az előírások megváltoztatását.” A szülészek ma már Magyarországon is arra törekszenek, hogy problémamentes esetekben minél később végják el a köldökzsinórt.
