A bábák üzenete

A túlságosan mesterséges kórházi szülészeti protokollra való válaszként a bábák szülési rítusokat alakítottak ki, hogy azt az üzenetet közvetítsék: a nők teste jobban tudja, mire van szükségük.

A bába arra használja ezeket a rítusokat, hogy elhitesse: az otthonszülés a női erőről szól, a családi kapcsolatok megerősítéséről, a részvétel élményéről, melynek segítségével az anyák az ellenőrzésük alatt tartják a folyamatot. A végső cél az, hogy biztonságban és egészségben születhessenek meg a gyermekek, kevesebb műszeres beavatkozás mellett.

Az Oregon Állami Egyetem kutatója, képzett szülésznő több mint 400 otthonszülést nézett végig, hogy dokumentálja a bábák módszereit, az otthoni és intézményi szülések közti szimbolikus különbségek kifejezésére. A Medical Anthropology Quarterly című folyóiratban Melissa Cheney, az egyetem orvosi antropológus adjunktusa felsorolta a bábák speciális módszereit. A szülések nyomon követése mellett több mint 50 mélyinterjút is készített a bábákkal és klienseikkel.

”Az egész arról szól, hogy segítségül hívják a test-elme kapcsolatot. Tudjuk, hogy a bábák jobb eredményeket érnek el bizonyos területeken, például a műtéti befejezés és a szülésindítás szempontjából. Azt szerettem volna megvizsgálni, hogy ezek a rituálék miként járulnak hozzá a pozitív végkimenetelhez” – magyarázta el Cheney.

Bizonyítékok vannak rá, hogy az alacsony kockázatú nők körében háromszor annyi a császármetszések aránya a kórházi szülések esetén, mint azoknál, akik otthon hozzák világra gyermeküket. Mivel Cheney egy személyben kutató és szülésznő is, részt vehetett több száz otthonszülésen, és több mint 60 kórházi eseményen. Az otthonszülést vezető bábák olyan eljárásokat, üzeneteket használtak, mely a szülő nőt állította a folyamat középpontjába, a kórházi gyakorlattal ellentétben. A bábák is elvégezték ugyanazokat a vizsgálatokat, melyeket az orvosok is szoktak, de ebbe bevonták az egész családot is a férjtől kezdve az idősebb gyerekekig.

”Sok helyen láttam azt is, hogy a megfigyelő és újraélesztő berendezéseket félretolták, letakarták, hogy a szülő nő ne a műszereket lássa maga körül. Természetesen ugyanolyan gondossággal vizsgálták anyát és gyermekét, de nem ez állt a szülés középpontjában” – idézte fel tapasztalatait a kutató. A különbség nem a gyakorlatban van, hanem a kivitelezésben. Cheney hétköznapi kifejezések szülési mantraként történő használatát is feljegyezte: ”ne küzdjön ellene”, ”engedje, hogy a teste tegye a dolgát”, ”nyíljon meg”. A megkérdezett anyák erősnek érezték magukat szülés alatt. Akinek kórházi és otthoni szülése is volt, arról számoltak be, hogy otthon tettek is valamit az ügy érdekében, nem csak passzívan feküdtek.

A bábák gyakran hangsúlyozzák azt is, hogy ők csak kísérik a szülés folyamatát, és minden anya képes világra hozni gyermekét. ”Ahogy a kórházban szülő nők és orvosaik is általában meg vannak győződve arról, hogy ez az egyetlen biztonságos és helyes út, az otthon szülő nők és bábáik is erősen hisznek abban, hogy övék az egyedül üdvözítő módszer. Minden egyes sejtjükkel ezt érzik, hiszen átélték” – magyarázta Cheney. Az eredmény két szögesen ellentétes rendszer, melyek nem igazán képesek konszenzusra jutni, így rengeteg feszültséget gerjesztenek a bábák és szülészek között. Emiatt aggódik Cheney és több más kutató is, mivel az Egyesült Államokban egyre nő az otthonszülések aránya. Ezzel ellentétben a kanadai rendszer szerint a bábáknak részt kell venniük otthon szülésre, szülőotthonban és kórházban történő szülésre való felkészítésen is. A holland orvosoknak pedig bába-tréninget kell végezniük, ha alacsony kockázatú szülést akarnak levezetni. Magyarországon 2011 májusa óta törvény engedi az otthonszülést, azonban ehhez olyan szigorú feltételeknek kellene megfelelniük a bábáknak, hogy az engedély megszerzése gyakorlatilag lehetetlen.

”Hogyan lehet igazságot tenni úgy, hogy valaki nem állt mindkét oldalon még? Hogy a turizmusból merítsünk hasonlatot: könnyű kritizálni egy olyan országot, ahol még sosem jártunk” – foglalta össze Cheney.