Mi áll a diszlexia mögött?

A diszlexia nevű részképesség-zavar gyökerét a hallott hangok feldolgozásában bekövetkező problémák alkothatják - derült ki egy új kutatásból.

Betegszoba.hu
2012. 01. 07. 7:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Neuron című folyóirat legutóbbi számában megjelent cikk egy nap majd hatékonyabb terápiás megoldások kifejlesztését teheti majd lehetővé azok számára, akit ezzel a gyakori, ám mégis meglehetősen rejtélyes zavarral diagnosztizálnak. A különböző diszlexiás emberek agyműködési mintái eltérőek lehetnek, így az altípusokat könnyebb lesz majd egymástól elkülöníteni.

Az olvasási nehézség az iskolás korú gyermekek nagyjából 5 százalékát érinti. Habár ”tipikusan az olvasás zavarának tekintik az elváltozást, korábbi kutatások már utaltak arra, hogy van egy hallási komponense is. Nem csak a nyomtatott szóval vannak gondok, hanem a kiejtett változatával is” – mondta el Dr. Andrew Adesman, aki a kutatásban nem vett részt, de ismeri annak eredményeit. A diszlexia egyik legfőbb kockázati tényezője a megkésett beszédfejlődés, magyarázta Adesman, a Steven és Alexandra Cohen Gyermekkórház gyermekorvosa.

Korábbi, MRI-eredményekkel dolgozó kísérletek a diszlexiásoknál a rövid hangok feldolgozásában mutattak ki rendellenességeket, az viszonyt nem derült ki, hogy milyen kóros neuropszichológiai történések állna a hátterében, erről számoltak be a szerzők: Katia Lehongre és munkatársai a párizsi Ecole Normale Superieure-ből. A francia kutatók a ”mintavétel” jelenségére koncentráltak, amely az agy különféle hangokra adott reakcióját jelenti. Beletartozik a fonémák feldolgozása, melyek a hangok alapvető alkotóelemei.

A diszlexiások agyában a kontrollcsoporthoz képest elváltozásokat találtak a bal hallókéregben. Túlreagálhatják ugyanis a magas frekvenciájú ritmussal rendelkező fonémákat. Ez zavarhatja a verbális memóriát, és ezzel együtt a beszédet is. ”A bal hallókéreg valószínűleg kevésbé reagál bizonyos frekvenciákra, melyek optimálisak a fonémák érzékeléséhez” – magyarázta Adesman.

Dr. Harold Levinson a Levinson Tanulási Zavarok Központ klinikai/kutatási igazgatója szerint a kutatás fontos ugyan, de lehet, hogy nem vette figyelembe a diszlexia összetett jellegét, és azt a rengeteg agyi folyamatot, amelyet érint. Ez az egy bizonyos agyi abnormalitás lehet, hogy más agyi területek problémáiból adódik. Levinson úgy véli, hogy egy sor kérdés megválaszolatlan maradt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.