Mi mindenre jó a séta?

Hogyan tudnánk jobban ledolgozni a karácsonyi ebédek és a szilveszteri vacsora súlyfeleslegét, mint egy kiadós sétával?

Ha tehát valami érdemes újévi fogadalmat keresel, olvasd el, mit mondanak a szakértők a sétálásról...

Nem futásra teremtettünk

A járás képessége az emberi faj fennmaradásának egyik kulcsa. A szakértők szerint a sétálás valószínűleg azért tesz ilyen jót nekünk, mert a testünk éppen erre a mozgásra fejlődött ki. Michael Depledge, az Essexi Egyetem környezettudományi professzora szerint őseink nem futkároztak. Naponta körülbelül 22 kilométert gyalogolhattak vadászó-gyűjtögető életmódjukat folytatva.

Sammy Margo fizioterapeuta szerint a testünk nem szereti a rázkódó, agresszív mozgást, ami például a kocogással jár. A gyaloglás lehetővé teszi, hogy a szívünk ritmikusan verjen, ami azt jelenti, hogy a vérkeringésünk így a leghatékonyabb. A kutatások alapján a rendszeres séta felére csökkentheti férfiakban a szívbetegség kockázatát. Margo szerint ráadásul a gyaloglás a futástól eltérően a sérülések minimális arányával jár.

Hátfájás ellen

A derékfájást gyakran annak tulajdonítják, hogy négy lábon kellene járnunk. Clive Lathey csontkovács szerint azonban éppen ellenkezőleg. Medencénk kialakítását és a gerinc S alakját figyelembe véve az emberi test a függőleges erők elnyelésére lett kialakítva. A gyalogláshoz vagyunk szokva. A számítógép előtt és az autó volánja előtti gubbasztáshoz azonban nem.

Jót tesz a hátsódnak…

Lucy Wyndham Read fitnessedző szerint a gyaloglás csodákat tesz a hátsóddal. Járás közben a fenék és a lábszár összes izma dolgozik. Kocogáskor nem pont ugyanez figyelhető meg.

…és az agyadnak is

Az Illinois-i Egyetem kutatói 120 önkéntes részvételével tavalyi kísérletükben kimutatták, hogy a napi rendszerességű séta növelheti az agy méretét. Az alanyok fele 12 hónapig heti háromszor naponta 40 percet sétáltak, a többiek pedig nyújtó és erősítő gyakorlatokat végeztek. A kutatás végén az agyi képalkotó vizsgálatok azt mutatták, hogy a sétáló csoport tagjainak hippokampusza, az agy emlékezőközpontja, átlagosan 2 százalékkal nőtt. A nyújtógyakorlatokat végzők hippokampusza ezzel szemben 1 százalékkal zsugorodott.

A kutatás vezetője, Arthur Kramer professzor azzal magyarázta a jelenséget, hogy a gyaloglás serkenti az agyba irányuló véráramlást, ami új idegsejtek növekedését váltja ki. Ez egyfajta „védőpárnával” látja el az agyat, ami megvédi a demenciától.

Jókedvre derít

A gyaloglás a többi testmozgáshoz hasonlóan a boldogsághormonok, az endorfin, a szerotonin és a dopamin felszabadulásához vezet. Olyan finoman történik mindez, hogy ez a legjobb ellenszere a depressziónak.

Ne a bőséges étkezések után, hanem előtte sétálj!

Sokan szeretik lejárni a bőséges étkezéseket, pedig a kutatások szerint az étkezés előtti gyaloglás hatékonyabb, mert csökkenti a később elfogyasztott zsíros ételek által okozott károsodást. A Glasgow-i Egyetem kutatásából kiderült, hogy egy 90 perces séta vacsora előtt 25 százalékkal csökkentette a zsír szintjét a vérben étkezés előtt és után, és javította a vérerek belső falainak működését, vagyis nagyobb védettséget élveztek a káros zsírlerakódások kialakulásával szemben. A kutatók szerint a mozgás a szervezet anyagcseréjének módját javítja.

Számold a lépéseidet!

A brit kormány irányelvei napi 10 ezer lépés (kb. 7,5 kilométer) megtételét javasolják a szív egészségének és az egészséges testsúly fenntartása érdekében. Az átlagemberek 5-7500 lépést tesznek meg anélkül, hogy észrevennék. Ha valaki reggel gyalog megy a munkába vagy az állomásra, az máris 5000 lépés. Ha este ugyanezt megteszi, el is érte a kitűzött célt.

A gyors séta ugyanannyi kalóriát éget, mint a kocogás. A zsírégetéshez percenként 140 lépés sebességre van szükség.

Patrick O’Brien, a brit Szülész-nőgyógyászok Királyi Kollégiumának szóvivője szerint a lassú séta valóban beindíthatja a szülést. Minél nagyobb nyomást gyakorol a baba súlya a méhnyakra, annál több oxitocint szabadít fel az anya szervezete, ami elősegíti és szabályozza az összehúzódásokat.