Az egyáltalán nem dohányzó népességhez viszonyítva a dohányosok esetében négyszer magasabb a szájüregi panaszok, például a szájrák, az ínybetegség és a fogszuvasodás kialakulásának valószínűsége. A CDC szakértői kimutatták, hogy a 18 és 64 év közötti dohányosokban a leszokott dohányosokhoz képest közel másfélszer nagyobb, a nem dohányzókhoz képest pedig legalább háromszor nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki szájüregi betegségek.
Az eredmények azt is kimutatták, hogy az aktív dohányosok ugyan nagyobb valószínűséggel ismerték el a szájbetegségek kérdésének jelentőségét, a leszokott dohányosoknál és a nem dohányzóknál kisebb valószínűséggel mentek fogorvoshoz meglévő panaszukkal. A kutatók rámutattak, hogy az aktív dohányosok körében körülbelül kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy több mint öt éve nem jártak fogorvosnál.
A CDC kutatói szerint a dohányosok főként arra hivatkozva kerülték a fogászati kezelést, hogy nem engedhetik meg maguknak anyagilag. Az aktív dohányosok 56 százaléka vagy nem engedhette meg magának a fogászati kezelést, vagy egyáltalán nem rendelkezett egészségbiztosítással. Ugyanez vonatkozott a leszokott dohányosok 36, és a nem dohányzók 35 százalékára is.
A CDC jelentése hangsúlyozza, hogy a kutatások már régóta bizonyítják a dohányzás és a szájbetegségek közötti összefüggést. Ráadásul a szájüregi panaszok számos súlyos betegség, például a diabétesz, a HIV, a szívbetegség és a stroke esetében is figyelmeztető jelzésnek számíthatnak. A Barbara Bloom vezetésével készült jelentés teljes egészében az NCHS Data Brief februári kiadásában olvasható.
origo.hu
„Engem nem érdekel, hogy hol lesz király, csak itt ne, Pápán”
