A túl sok evés fokozza a memóriavesztés kockázatát

Egy új kutatás szerint a túl sokat evő idősek a memóriaromlás megnövekedett kockázatának vannak kitéve.

2012. 02. 19. 10:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tervek szerint az Amerikai Neurológus Társaság áprilisi éves konferenciáján bemutatásra kerülő tanulmány vezető szerzője, Dr. Yonas Geda elmondta, hogy a napi 2100 – 6000 kalóriát fogyasztó emberekben kétszeresére nőhet a memóriavesztés kockázata, ami az Alzheimer-kór korai jele lehet. ”Talán elcsépeltnek tűnik, de valóban nagyon oda kell figyelnünk a napi kalóriabevitelre. A lényeg az, hogy a túlzott mennyiség káros, a mértékletesség a legkedvezőbb az agyunknak” – nyilatkozta a scottsdale-i Mayo Klinika neurológus professzora.

A kutatás során több mint 1200, hetven és nyolcvankilenc év közötti személy adatait gyűjtötték össze, akik közül 163 emberben mutattak ki enyhe kognitív hanyatlást. Az alanyok pontosan beszámoltak a kutatóknak, mennyit esznek naponta. Egyharmaduk napi 600-1525 kalóriát, egyharmaduk napi 1526-2142 kalóriát, az utolsó harmad pedig napi 2143-6000 kalóriát. A legtöbbet evők körében a memóriazavar diagnózisának kétszer magasabb volt a kockázata, mint a legkevesebb kalóriát fogyasztók esetében. Ez az arány a stroke és diabétesz kórtörténetének, az iskolázottságnak és a memóriavesztés egyéb kockázati tényezőinek beszámításával is változatlan maradt.

Geda azt is hozzátette, nem lehet pontosan tudni, miért befolyásolja a túlevés az agyat, de a túlzott kalóriabevitel valószínűleg olyan oxidatív károsodást okozhat, ami szerkezeti változásokhoz vezet az agyban.

David Loewenstein, a Miami Egyetem Orvostudományi Karának pszichiátere szerint az eredmények logikusak, mert a megnövekedett kalóriabevitel összefüggésben áll az elhízással és a metabolikus szindrómával, így nem meglepő, hogy a megnövekedett kalóriabevitel a kognitív hanyatlás megnövekedett kockázatával is kapcsolatban áll. A metabolikus szindróma olyan kockázati tényezők csoportját takarja, amelyek hozzájárulnak a szívbetegség és más betegségek kialakulásához. Loewenstein éppen ezért úgy véli, bármi, ami jót tesz a szívnek, az agyra is jótékony hatást gyakorol.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.