A régóta ismert tudományos elméletet alátámasztó laboratóriumi áttörés új módszerekhez vezethet a termékenységi kezelésben, és meghosszabbíthatja a nők termékeny éveit. A kutatók régóta úgy vélik, hogy a nők születésükkor egy egész életre szóló mennyiségű petesejttel születnek, mely tartalékot a menopauza kimerít. Egyre több kutatás bizonyíték utal azonban arra, beleértve a Massachusetts Általános Kórház a Nature Medicine márciusi számában megjelent tanulmányát is, hogy a petesejt-termelődés felnőttkorban is folytatódik.
A kórház ugyanezen kutatócsoportjának 2004-ben a Nature szaklapban megjelent másik kutatása akkoriban meglepetést okozott, amikor a szerzők bejelentették, hogy a nőstény egerek bőven a felnőttkorukban is megőrzik képességüket az új petesejtek termelésére.
Az egerekben és az emberekben egyaránt a petesejtek nagy többsége a programozott sejthalál folyamata során elpusztul. Az emberek esetében ez a folyamat drámai. A női magzat a fejlődés 20. hete körül 6-7 millió petesejttel rendelkezik, születéskor 1 millió körül, és kamaszkorban 300 ezerrel.
Az egerek petesejtjeinek és tüszőinek vizsgálata közben a kórház kutatói valami olyat fedeztek fel, amely matematikailag nem logikus. A korábbi kutatások többsége a petefészekben lévő egészséges petesejtek számára összpontosított, és ez alapján becsülte meg, mennyi pusztul el ebből. A mostani kutatás azonban éppen fordítva közelítette meg a kérdést és a sejthalálra összpontosított.
”Észrevettük, hogy túl sok petesejt pusztul el, mint amennyi az egészséges petesejt állomány nettó változásával magyarázható lenne” – magyarázták a kutatók. ”Úgy véltük, hogy talán valami hiányzik.” Azt feltételezték, hogy talán az őssejtek újra benépesítik a petefészket új petesejtekkel. Az eredményeket eleinte kétkedve fogadták, de az ezt követő kutatások megerősítették a következtetést.
Ezek közé tartozott a Nature Cell Biology szaklapban 2009-ben megjelent kínai tanulmány is, amelyben felnőtt egerek tenyésztett, tisztított pete-őssejtjeit adták be terméketlenné tett egerek petefészkébe. A meddő egerek érett petesejteket termeltek, amelyek megtermékenyültek, és egészséges egerekké fejlődtek. Nem készültek azonban olyan kutatások, amelyek azt bizonyítanák, hogy a nők ugyanolyan képességekkel rendelkeznének, mint az egerek.
A Massachusetts Kórház tanulmányában a húszas-harmincas éveikben lévő, nemi identitászavarral küzdő japán személyek szöveteit használták, akik nemváltó műtéttel eltávolíttatták petefészküket. A kutatók izolálták a pete prekurzor sejteket, amit egy medúzákból kinyert, zölden fénylő génnel oltottak be. Ezután az emberi szövetet egerekbe ültették be. A zölden foszforeszkáló gén segítségével a kutatók láthatták, hogy az őssejtek új petesejteket hoztak létre.
A kutatók szerint a folyamat evolúciós szempontból logikus. A férfiak olyan ondó őssejtekkel rendelkeznek, amelyek folyamatosan spermiumokat termelnek. A fajfenntartás jelentősége miatt fontos, hogy a spermiumok ne 60 évig várjanak arra, hogy felhasználják őket. Evolúciós tekintetben tehát nem logikus, hogy a nők az összes petesejttel születnek, amelyek aztán hosszú ideig várnak a felhasználásra.
