Az interaktív zenei képzés jótékonyan hat a babák agyfejlődésére

A McMaster Egyetem kutatói felfedezték, hogy a nagyon korán elkezdett interaktív zenei képzés még a beszéd és a járás elsajátítása előtt is pozitív hatással lehet a babák agyfejlődésére.

A kutatók megfigyelték, hogy azok a babák, akik már egyéves koruk előtt interaktív zenei órákon vettek részt a szüleikkel, többet mosolyogtak, és korábban produkáltak kifinomult agyi válaszokat a zenére.

”Számos korábbi tanulmány alátámasztotta már, hogy a korai zeneoktatás jó hatással van a gyerekek fejlődésére, de a mostani kutatásunk eredményeiből kiderült, hogy a kisbabák agya különösen jól formálható a nagyon korán elkezdett zenei nevelés hatására” – mondta Laurel Trainor, a McMaster Egyetem Zene és Elme Intézetének igazgatója.

Trainor és David Gerry zenei oktató közös kutatásában a babák a szüleikkel együtt vettek részt a heti egyszeri, hat hónapig tartó zenei képzésben. Az egyik zenei csoportban az interaktív zenélésre, mondókákra, gyerekdalokra és altatókra fektettek nagyobb hangsúlyt, míg a másik csoport résztvevői kevésbé interaktív játékos foglalkozáson vettek részt, náluk viszont a háttérben folyamatosan ment a gyerekek körében népszerű Baby Einstein című sorozat. A kísérlet megkezdése előtt a gyerekek mindkét csoportban közel azonos kommunikációs és szociális fejlettségi szinten álltak, és korábban egyik gyerek sem vett részt más zenei képzésben.

A kutatás eredményei azt mutatták, hogy az interaktív csoport tagjai a hathónapos zenei képzés végére jobb kommunikációs és szociális képességekkel rendelkeztek, többet mosolyogtak, integettek, könnyebben megnyugodtak, és kevésbé ijedtek meg az ismeretlen dolgoktól, mint a kevésbé interaktív képzésben résztvevő gyerekek, ismertette a kísérleti eredményeket Trainor.

A tanulmány részleteit a Developmental Science és az Annals of the New York Academy of Sciences című tudományos szaklapokban is publikálták a közelmúltban.