Charles Darwin ezeket az emberi anatómiai jegyeket az evolúció bizonyítékának tartotta. A biológusok végül az egyik fajnál megtalálható csökevényes testrészek összehasonlítása révén más fajok működő testrészeivel kimutatták, hogy két különben eltérő élőlény közös őstől származik. Íme, az öt legfeltűnőbb elcsökevényesedett emberi testrész:
Féregnyúlvány: Ez a vastag- és a vékonybél találkozásánál elhelyezkedő kisméretű nyúlvány már nem segíti az emésztést, és senkinek sem hiányzik, akiből már eltávolították. Egy 2009-es tanulmány szerint azonban a féregnyúlvány mégis hasznos lehet, mert a jótékony bélbaktériumokat raktározza, amelyek hasmenés esetén a bélrendszerbe áramolva megmentenek bennünket.
Farokcsont: A nagyapának nem volt farka, de ha elég messzire visszamennénk a családfán, őseinknek még igen. A többi emlősnek az egyensúlyozásban nyújt segítséget, de amikor az ember felegyenesedett, haszontalanná vált és elcsökevényesedett.
Férfi mellbimbó: Meglepő, de a férfiaknak azért van mellbimbója, mert az anyaméhben a magzat neme eleinte nincs meghatározva. Tulajdonképpen minden magzat nőnek indul, és a tesztoszteron hatására válik fiúvá vagy annak hiányában lánnyá. Érdemes belegondolni, hogy egyes férfiak is képesek tejtermelésre, és a férfiakban is kialakulhat emlőrák.
Szőrmerevítő izom és testszőrzet: A libabőr nem csupán a hidegre figyelmeztet bennünket. Sok élőlény esetében a szőrmerevítő izmok félelem és támadás hatására aktiválódnak, amitől a szőrök felegyenesednek, nagyobbnak és ijesztőbbnek láttatva tulajdonosukat.
Bölcsességfogak: A kutatók szerint egykor lehetett valamilyen szerepe, mára azonban annyira összezsugorodott az állkapcsunk, hogy a bölcsességfogaknak nem maradt hely. Az is lehet, hogy a fogápoláshoz is köze van a dolognak. A fogmosás előtt a fiatal felnőttek sok fogukat elveszítették, így a megjelenő bölcsességfogak jól jöhettek.
