Kreatinnal a depresszió ellen

A súlyos depresszív zavarral küzdő nők meglepő szövetségest hívhatnak segítségül a betegség elleni harcban: egy izomépítésre használt étrend-kiegészítőt, a kreatint.

Három dél-koreai felsőoktatási intézmény és az egyesült államokbeli Utah Egyetem kutatói bebizonyították, hogy a major depresszív zavarral kezelt hölgyek gyógyszeradagját napi 5 gramm kreatinnal kiegészítve kétszeresére gyorsítható a gyógyulás folyamata. Az American Journal of Psychiatry című szakfolyóirat online kiadásában közzétett tanulmányból kiderül, hogy az orvosi felügyelet mellett végzett kreatinos kúra költségkímélő és hatékony megoldás lehet azoknál, akik nem reagáltak jól a szelektív szerotonin visszavétel-gátlókra.

”Ha gyorsabb eredményt tudunk garantálni, nagyobb rá az esély, hogy a páciensek kitartanak a terápia mellett, ami tovább fokozza a sikert” - magyarázta Dr. Perry F. Renshaw pszichiáter professzor. A korai eredmények további vizsgálatot igényelnek, ám ha szélesebb körben is megerősítést nyernek, depressziós betegek tízezreinek javulhat lényegesen az életminősége. Egyes becslések szerint Utah államban csaknem a lakosság negyede depressziós, így a hatékony kezelési módszer megtalálása közérdek.

”Számos félreértés övezi ezt a betegséget. Az emberek gyakran alábecsülik a gyakoriságát és a következményeit, miközben a helyzet szinte könyörög a megoldásért” - tette hozzá Dr. Renshaw.

A kreatin nevű aminosavat az emberi szervezetben a máj, a vese és a hasnyálmirigy állítja elő, táplálkozás útján pedig hallal és hússal vihető be. A testen belül foszfokreatinná alakul, s az izomzatban tárolódik. Intenzív edzés során ATP-vé, azaz adenozin-trifoszfáttá konvertálódik, ami a sejtek fontos tápanyaga. Éppen ezért a kreatin a testépítők és az atléták közkedvelt étrend-kiegészítője, melytől állóképességük javulását remélik. A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, hogy a kreatin milyen folyamatok révén segít a depresszió legyőzésében, de Dr. Renshaw és kollégáinak sejtése szerint elősegíti az antidepresszánsokra adott megfelelő reakciót.

A nyolchetes kísérletben 52 dél-koreai nő vett részt, mindannyian 19 és 65 év közöttiek, s súlyos depresszív zavarban szenvedtek, amelyre escitalopram tartalmú készítményt szedtek. Közülük 25-en kreatint, 27-en pedig placebót kaptak mellé a vizsgálati időszakban, s ők maguk nem tudták, hogy a kettő közül melyiket. Nyolcan a kreatinos és öten a placebós csoportból félbehagyták a kezelést, amelyet így 39-en fejeztek be.

A résztvevőket interjú során kérdezték meg betegségükről és panaszaikról, majd 2, 4, illetve 8 hét múltán megismételték a beszélgetést. A depresszió súlyosságát a világszerte elfogadott Hamilton-féle skálán mérték. A kreatinnal is kezelt páciensek 32 százaléka már két hét után javulást mutatott, míg ez az arány placebó esetén csupán 3,7 százalék volt. Négy hét elteltével e két adat 68, valamint 29 százalékra növekedett. A kéthónapos periódus végére a kreatint szedők fele, és az azt nélkülözők negyede teljesen meggyógyult. A különbség tehát szignifikáns volt az aminosav alkalmazásának javára, ráadásul semmilyen mellékhatás nem mutatkozott az érintetteknél. Az antidepresszánsok hatásának kifejtésére eddig legalább 6 hét volt szükséges, így az eredmény áttörésnek számít a pszichiátriában.

”Az állatkísérletek során csak a nőstény rágcsálóknál figyeltük meg a hatást, ezért fókuszáltunk most a hölgyekre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a férfiakat ki kell zárnunk a tesztelésből” - mondta Dr. Renshaw, akinek kollégája, Dr. Douglas G. Kondo úgy nyilatkozott, hogy az újabb, 13 és 21 év közötti nőket érintő vizsgálat már folyamatban van.